Hírlugas

Szükséges a személyazonossági másolata és egy, a helyi tanács által kiállított bizonylat a használt vagy birtokolt területről és állatlétszámról. Az adatnyilvántartás megújításának utolsó határideje minden év január hónapjának a vége.

A korábbi évekhez képest harmadával a tizennyolc évvel ezelőtti szintre, 2,1—2,2 millió tonnára csökkent a magyar zöldség- és gyümölcstermés mennyisége — állapították meg a Magyar Agrárkamara kertészeti osztályának legutóbbi ülésén. Míg néhány éve még hárommillió tonna körül mozgott a megszokott termésmennyiség, tavaly már tízezer hektárnyival kevesebb volt a zöldséggel, ezer hektárral a gyümölcsössel hasznosított terület. A magyar kertészek jelenleg százötezer hektár termőterületet használnak. A csökkenés egyik elsődleges oka a pénzhiány: a kertészek főként forgóeszközhiány miatt képtelenek fejlődni. Erre jó megoldás lehet — spanyol példa alapján — egy agrárbank létrehozása, amely képes lenne az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezőgazdaságot.

A világ gyümölcspiaca amúgy több tekintetben is átalakult. Korábban a nagybirtok és a családi alapú termesztés, értékesítés volt a meghatározó. Ma már egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés. Ez utóbbi a jövőben csak fokozódik, a gyümölcsöt ugyanis egyre inkább a nagy üzletláncokban vásárolják az emberek. Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a száz százalékot — például Hollandia és Belgium —, de Magyarországon is 60—70, Romániában pedig legalább ötven százalékra tehető. A kereskedelmi láncok viszont nagy tételben igényelnek árut, állandó minőséget folyamatos szállítással. Erre csak az integrálódott termesztést biztosító szervezetek képesek, ezek piaci aránya azonban alig éri el a húsz százalékot.

Az Egyesült Államokban a biotechnológiával tartott teheneknek évente legalább százhúsz napot kell legelniük — közölte új szabályozásában a washingtoni agrárminisztérium. A mezőgazdasági tárca ezzel hosszú vitát zárt le, korábban ugyanis csak azt írták elő a biofarmok számára, hogy a teheneknek legelőt kell biztosítani. Ezt a laza szabályozást sok tehenészet kihasználta, és csak akkor legeltette az állatokat, amikor nem tejeltek, és szinte kizárólag takarmányt adtak nekik. Több nagy nyugati biotehenészet ellen panaszt nyújtottak be, a fogyasztók pedig kételkedni kezdtek abban, hogy valóban biotejtermékeket vásárolnak.

A 2010 júniusában hatályba lépő új szabályozás pontosan meghatározza: a biofarmokon a tehenek számára legalább százhúsz napos legeltetési periódust kell biztosítani, és ebben az időszakban táplálékuk legalább harminc százalékának a legelőkről kell származnia. A szabályok betartását biofelügyelők fogják ellenőrizni, akik minden farmon legalább évi egy ellenőrzést tartanak, időnként soron kívüli vizsgálatokat beiktatva. Az Egyesült Államokban 2008-ban 2031 biotejgazdaság működött, mindegyikben átlagosan 108 tehenet tartottak. A legeltetési időszakra és az állatok etetésére vonatkozó előírások a húshasznosítású marhafajtákra is érvényesek.

Budapesten megnyílt a Foodapest nemzetközi élelmiszer-, ital-, élelmiszergép-ipari és vendéglátó-ipari szakkiállítás, valamint az UKBA nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállítás. A Hungexpo Zrt. vásárközpontjában tizenkét ország 255 kiállítója mutatja be kínálatát tizenötezer négyzetméteren. A magyar agrártárca vezetője, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint a magyar élelmiszer-ipari termékek akkor lehetnek igazán versenyképesek, ha előállításuk során a gyártók szem előtt tartják az ország hagyományait, ugyanakkor alkalmazzák a legkorszerűbb, innovatív eljárásokat, valamint termékük megfelel az élelmiszer-biztonsági előírások támasztotta követelményeknek is. Magyarorszá­gon a nemzeti jövedelemből a mezőgazdaság éves szinten mintegy négy-öt, az élelmiszeripar mintegy három, az úgynevezett agrobiznisz — az agrárgazdasághoz kapcsolható tevékenységek összessége — pedig 13—14 százalékkal részesedik.