Amit minden diáknak ismernie kellene

A bakancsos diákok a tanév első felében bejárták a Büdös-hegy majd minden zugát, és a bemutatott munkákból kiderült, aligha kerülte el figyelmüket jelenség, mely erre a vidékre jellemző. Többen kipróbálták a Timsó-fürdők lábvizét, szemvizét, szájvizét, lángpróbával ellenőrizték a kénhidrogénszintet Európa legnagyobb természetes mofettája, a Büdös-barlang bejáratánál, a Gyilkos-barlangról megtudták, hogy bár nem olyan büdös, mint előbbi, mert kevés a kénhidrogén-kigőzölgés, annál veszélyesebb az innen kiáradó szén-dioxid, állattetemeket kerestek a madártemető környékén, tanulmányozták a fokozottan védett, rovarevő, kerek levelű harmatfüvet, valamint a Mohos-tőzeglápban élő iszapamőbát, lópiócát, borsókagylót, lencsevégre kapták a szélben lengedező hüvelyes gyapjúsást, a nedves talajon araszoló foltos szalamandrát, a tarajos gőtét.

Egy bodoki diáklány elmondta a Szent Anna-tó keletkezéséről szóló legendát, amelyet saját rajzaival illusztrált, a Tanulók Háza fotóköre zenés filmet készített a vidék bemutatására, a sepsibükszádiak helyszíni tudósítást közvetítettek, a málnásiak rendkívül lendületes előadásmódjukkal tűntek ki, a kézdivásárhelyiek a siralmas állapotú eligazító táblákra hívták fel a figyelmet, melyek közül egyesek csak román nyelven tájékoztatnak.

Mindazt, amit a pronatúrás diákok bemutattak, és amit évente más-más vidéken tanulmányoznak barangolásaik során, minden diáknak ismernie kellene — hangsúlyozta a házigazdák nevében Gaál Sándor, a Tanulók Háza környezetvédelmi körének vezetője, a résztvevők pedig máris megkapták a következő feladatot és hozzá a leghasznosabb irodalmat, néhai Dénes István könyvét a vargyasi szurdokról és barlangvilágáról.