De különbségekről is — a Kisstadiont kézilabda-paradicsomnak (födéllel, szállodával) képzelte el megálmodója, id. Kovács István, a Győzelem B-osztályos kézilabdacsapatának atyja (sajnos, idő előtt eltávozott az örök vadászmezőkre, s magával vitte terveit és tenni tudását); a Parthenont, Pallasz Athéné templomát Periklész megbízásából Pheidiász (az ókor legnagyobb görög szobrásza) művészi tervei alapján építették i. e. 447 és i. e. 432 között; a Sinkovits-stadion lelátójának oszlopsorát a kézdivásárhelyi labdarúgás fénykorában állították azzal a nemes szándékkal, hogy futballfellegvárat emelnek a céhek városában...; a befejezetlen Kisstadion öltözője fölé disztribünt, páholyt építettek, ünnepeink helyszíne lett, Pallasz Athéné templomából pedig keresztény templom, a Sinkovits-stadion oszlopsorát burjánok nőtték körül...; a páholy leégett, a Parthenon negyvennyolc csupasz oszlopára maradt, a kézdivásárhelyi oszlopsor kitartóan mered az égre, mintha fohászkodna, hogy gyertek már, mire vártok... A Parthenon oszlopai között daruk emelkednek, kemény munkával dolgoznak helyreállításán, a Kis-, a Sinkovits-stadionban csend honol, itt lelátóján és játszóterén szemét gyűl, ott változatlanul burján nő, s vigyáznak rá, hogy a munkagépek ki ne tapossák. Az Akropoliszon dolgoznak, Háromszéken mesébe illő álmokat kergetnek.