A cigányok összefognak

Megsokasodott számuknak köszönhetően, mely nem egy helyen valóságos demográfiai robbanásként következett be, módosulnak az erőviszonyok környezetükben. Nem csupán a keleti megyehatár, az Olt mente falvaiban nőtték ki valóságos ikertelepüléssé magukat a valamikori cigány negyedek, a belső Székelyföldön is nem egy helyt ők az iskolákat tanulókkal ellátó fő népközösség, mert itt legalább nyelvileg nem különböznek azoktól, akikkel együtt élnek. Hogy a most kirobbant konfliktusok mennyire gazdasági és mennyire etnikai természetűek, erről persze lehet vitázni, a romák mindenesetre új taktikához folyamodnak szükségleteik kielégítése terén is, s ebben tükröződik az a tény, hogy mára már nem 50―100, hanem több száz, esetenként az ezer lelket is meghaladó teleppé nőtték ki magukat egykori gettóik, a nagyobb városok határában, miként Szentgyörgyön és még inkább Brassóban, ott több ezer főt számlálnak már.

A falvakhoz visszatérve, Száldoboson például a megye északi sarkában a román ajkú beköltözők mára meghaladták a székelyek számát, s ez nem kevés gondot okoz. ,,Még a föld is sír, ahol elmennek" mondják olvasóink. A körülmény, hogy a romák a felső faluvégen, az erdő alatt telepedtek meg, külön bajok forrása. ,,A tanáccsal nem vagyunk megelégedve, mert mindenkit befogad. Miután mindent leetetnek, lekaszálnak, a magyar megmérgelődik, és eladja a földjét. A cigánynak szabad építeni, tőlünk 80 millió lejt vettek be, hogy belterületté nyilvánítsák a helyet, ahol fűrésztelepet akarunk létrehozni ― panaszkodnak a közbirtokosság vezetői. ― A cigány pedig megveszi a helyet, fölmegy az erdőbe, a követ az erdőnkből ellopja, öt nap múlva felépítette a házát, s avval bé van fejezve!"

Kifogásolják a faluban, hogy az alsó iskolát bővítette ki a tanács, ,,ahelyett, hogy ott, fenn vettek volna nekik terülelet. Most óvodát csinálnak nekik. Hány száz gyerek jár le ide naponta! Hogy a tanítónak ne kelljen oda felmenni, pedig ott is építhettek volna nekik külön. Képtelenség! A Ceauşescu időben a Székelyföldet el akarták románosítani, most elcigányosítanák. Fajgyűlölet nincs, de ami sok, az sok."

Tévedés lenne mindazonáltal azt gondolni, hogy kizárólag lopásból él és építkezik a felső cigány telep. Akárcsak a székelyek, sok cigány külföldre jár dolgozni, „meg is látszik, még többet építenek. Meg lehet nézni: két hét alatt tíz ház épült."

A tanácsnál nyilván másként látják, a nagy népmozgás oka a sok házasságkötés, a rokonok letelepedése. A riporter még visszatér majd minden felet meghallgatni, és alaposabban szétnézni a felszegen is, most témájánál, a cigányság közös fellépésénél maradva, még egy észrevételt jegyezne le:

― Tessék elképzelni, mikor tíz-húsz szekér indul meg esténként. Üresen mennek fel az erdőbe, de teli jönnek le. Hol szénával, hol sarjúval, hol fával. Nem is jó beszélni róla! Télen milyen gondunk van az őrzéssel: lopják az erdőt. Vágják, ahol érik, nem számít! Büntették is őket több ízben, de megállíthatatlanok a garázdálkodásban. Nem lehet tenni semmit, mikor húsz szekér indul meg egyszerre, ott mit csinálj. Fekete ruhásokat alkalmaztunk volna, de a közbirtokosság nem bírja meg azt a költséget.