Megilleti az önrendelkezési jog a székelységet (Erdővidék)

Nagy István baróti polgármester úgy fogalmazott: ha az erdélyi magyarság szellemiségében meg akar újulni, s szívében újra hittel akar dolgozni közös ügyeinek megvalósításáért, akkor a márciusi ifjak példáját kell követnie. Dr. Gyimesi Endre zalaegerszegi polgármester és a Fidesz üzenetét Balaicz Zoltán tolmácsolta: saját jövőnket keressük, amikor az 1848-as történéseket, a hősi halált vállalni nem félő ifjak példáját követendőnek mondjuk. „A márciusi ifjak tudták, maguknak kell a szabadságot kivívniuk, másra nem szabad várniuk. A cél érdekében készek voltak egészségüket kockáztatni, s ha kellett, életüket áldozni a haza oltárán" — jelentette ki.

A barótiak, köpeciek, felsőrákosiak és ürmösiek közös emlékezőhelyén, a véczeri emlékműnél elsőként Szabó Miklós szólalt fel. A Székely Nemzeti Tanács széki tanácsának elnöke úgy fogalmazott, ha hőseinkre emlékezve példájukat követendőnek tartjuk, akkor merjünk is úgy cselekedni, miként mondjuk. Ha a forradalom és szabadságharc kirobbanásának napján elismerően szólunk az életüket áldozó fiatalokról, akkor elvárható lenne, hogy választott képviselőink a román parlamentben is merjék elmondani: a székelység itt őshonos nép, ezerévesnél régebbi történelme folyamán pedig alkotmányos rend szerint, szervezett közösségben élt ezen a tájon, így ma is megilleti mindazon jog, amit valaha is gyakorolt. Az RMDSZ baróti elnöke, Nagy Jó­zsef örvendetesnek nevezte, hogy Bodvajban, Barót főterén és a véczeri emlékműnél is szép számban képviseltette magát a fiatal nemzedék. Mint mondotta, nemrég még határok választottak el az anyaországtól, ám mára azok légiesedtek, így most közösen ünnepelhetjük március 15-ét. Márton Árpád képviselő a forradalmat megelőző eseményeket felelevenítve jelentette ki: 1847 késő őszén a Kézdivásárhelyen alakult, magyarságtudatot erősítő önképzőköröket még be tudták szüntetni, de a forradalmat magát már nem. A március idusán megfogalmazott tizenkét pontból kilenc a demokráciáról szól, de benne foglaltatott az is, amiért ma küzdünk: az autonómia. A Székely Nemzeti Tanács alelnöke a Székely Székek Fórumán elfogadott, a székely nép önrendelkezési jogáról szóló nyilatkozatot ismertette. Mint mondotta, az önrendelkezési jog a székelységet megilleti, s ennek elismertetését kell követelni a román parlamenttől, vagy ha az elutasítja, nemzetközi fórumok elé kell vinni ügyünket. A Történelmi Vitézi Rendet képviselő Kádár Edit szerint olyan nemzetszervező eszmére van szükségünk, amely képes az erdélyi magyarságot felrázni halódó álmából. Szilágyi Sándor: az eszméket nem lehet palackba zárni, azaz az önrendelkezés megteremtésének vágyát sem lehet elhallgatni. Hogy Székelyföld feltámadhasson, ahhoz hinni kell benne — emelte ki a volt független szenátorjelölt. Krizbai Imre református lelkipásztor úgy fogalmazott, hogy miközben a székelység javát rabolják, és társadalmunk romokban hever, addig mi tapsolni járunk. „Bár vérben egyek, ám elválasztja őket az érdek, az RMDSZ és az MPP közül egyik sem jobb a másiknál."

A megemlékezés a kegyelet koszorúinak elhelyezésével, a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.