hirdetés
hirdetés
Tartalom
2010. július 31., szombat:
2010. július 31., szombat:
- Közélet
- Máról holnapra
- Csinta Samu: A kísértethajó rakománya
- Miniszteri látogatás fejmosással (Borbély László Sepsiszentgyörgyön)
- Mózes László: A Zöld Ház program első támogatottjai
- Hecser László: Borbély jött, látott, kioktatott
- Fekete Réka: Esőben is táncoltak (XII. Kommandói Cigányfolklór Tábor)
- Hírsaláta
- Mózes László: Belföldi hírek
- Farkas Réka: Külföldi hírek
- Mózes László: Háromszék az Ördögkatlanban
- Váry O. Péter: A Tamási Áron Színházat nem érinti a leépítés
- Szekeres Attila: Cigarettacsempészeket kaptak el
- Bokor Gábor: Még egy lépés a kultúrotthonért
- Újraindult a forgalom Kézdisárfalva és Foksány között
- Új köntösben a művelődés hajléka
- Önerőből javítanak Zabolán
- Íme az EMI
- Kitekintő
- Szekeres Attila: Messze még a valós autonómia
- Hazanéző
- Paizs Tibor: Erdélyi prikulicsok (2.)
- Gazdasági magazin
- Ömlik a pénz a magyar kötvényekbe (Wall Street Journal: Orbánnak nem kellene elragadtatnia magát)
- Még korai a Microsoft leírása
- A Budweiser már nemcsak amerikai
- Kultúra
- Bogdán László: Olvasólámpa: A kopár fennsík (Fekete Vince versei)
- A Látó helyzete
- Farkas-lesen (Szekértúra versekkel) — Hódmezővásárhelyiek Székelyföldön
- Új folyóirat (Hódmezővásárhelyiek Székelyföldön)
- Műemlékeink
- Sylvester Lajos: Mentsük meg a Cserey-kúriát (Egy udvarház könyörgése)
- Kiscimbora
- Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
- Tompa Mihály: A pitypang meséje
- Hogy ki a Hapcimanó?
- A gomba alatt
- Mondóka
- Sport
- Sport
- Magazin
- Óriás szegedi papucs
- Erdélyi rajzfilmes siker
- Restaurálták a milói Vénuszt
- A Koh-i-Noor gyémánt nem tér vissza
- Elhalálozás
- Elhalálozás
- Mi, hol, mikor?
- Mi, hol, mikor?
Legolvasottabb 10 cikk:
Legtöbb hozzászólás:
Legújabb galéria
Szavazás
Online látogatók
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
BNR Valutaárfolyam
Most megy a TV-ben:
2010. március 20., szombat: Magazin
Gábor Áron szobra Sepsiszentgyörgyön
A Háromszék 2003. március 15-i számában részleteztem Gábor Áron városunk központjába tervezett szobrának történetét. Ennek illusztrálására közlöm az azóta gyűjtött képi dokumentumokat.
1.
Kós Károly 1918-ban elkészítette a városházának, rendőrségnek és mozinak is hajlékot adó épület tervét (1. kép) , melyet a megyeházi épületsor és a Fogolyán-ház között emeltek volna, ekképpen elhatárolva a Kovács Gábor (ma Mihai Viteazul) teret a főtértől. Gábor Áron szobrát az új városháza elé szánták, de a világháború végkimenetele meghiúsította ezek kivitelezését. 1940 végén ismét mozgalom indult a szoborért, és 1942-ben Szentkereszty Béla báró javaslatára szoborállító bizottságot alapítottak. Az előzetes számítások szerint a mintegy 50 000 pengőbe kerülő szoborra pályázatot írtak ki, melyre az alábbi szobrászok küldték be gipszmodell-pályamunkájukat: Abonyi Gartner Jenő, Antal Károly, Andrássy Kurta János, Borbereki Kovács Zoltán, Cser Károly, Darabos János és István, Demjén Attila, Ditrói Siklódi Lőrinc, Dózsa Farkas András, Haáz Sándor, Kalocsay Ottó, Pankoty Farkas Béla, Rápolti Lajos, Sóstay Horváth Etel, Turáni Kovács Imre, Varga Ferenc és Vas Viktor.
2.
3.
Az első díjat és így a kivitelezés jogát Varga Ferenc budapesti szobrászművésznek ítélték, aki Gábor Áront egy fiatal diáktüzér társaságában az ágyú mellett, célzás közben mintázta meg. (2. kép) Varga a hivatalos megbízást is megkapta a szobor elkészítésére. A második díjat Dózsa Farkas András (3. kép), a két harmadik helyezést pedig a Darabos testvérek (4. kép), illetve Demjén Attila pályázata nyerte. (E gipszmodellek ma is a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak.) Az elképzelés szerint a négy négyzetméter alapterületű és három méter magas talapzatra helyeznék Gábor Áron háromméteres bronzszobrát. (5. kép) A talapzat oldalára az ágyúöntés folyamatát bemutató bronz domborművet is terveztek. A szükséges pénzösszeg gyarapítására ismét sikeres gyűjtést indítanak. (6. kép)
4.
5.
6.
1943 szeptemberében a Székely Nép szerkesztője így ír: ,,A szobor háromméteres főalakjával és közel négyméteres talapzatával a Mátyás király szobrot megközelíti, s így az emlékmű a Székelyföld, méreteiben is legnagyobb szoboralkotása lesz." A szoboravatást 1944 májusára tervezik, de a világháború okozta anyagi nehézségek miatt az időpont egyre inkább kitolódik. Csupán a talapzatot sikerült megépíteni, mert az egy hónap múlva bekövetkező politikai változások áthúzták a több évtizedes álom valóra válását.
| Olvasóink értékelése: 4.55 (szavazatok száma: 11) Az ön értékelése: |
Hozzászólások
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Előző cikk 2010. március 20., szombat - Váry O. Péter:
Székely csempék a múzeumban A Székely Nemzeti Múzeum nagyszerű gyűjteményében talán nem a legjelentősebb a csempekályhák mintegy 600 ép darabot és még számtalan töredéket számláló kollekciója, talán ez is egyik oka annak, hogy a csempék java része ez idáig csak a raktárakban pihent.  | Következő cikk 2010. március 20., szombat - :
Huszonöt éves a dotkom Huszonöt évvel ezelőtt született meg az első kereskedelmi tevékenységet jelölő .com (dotkom) doménnévvel jegyzett internetcím, amelyet a Symbolics számítógépgyártó jegyeztetett be. |
Médiapartnerünk a: HHRF |