Belföldi hírek

A Frăţia Szövetség és a demokratikus szakszervezeti tömörülés vezetői tegnap kivonultak a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásról, mert kifogásolták Emil Boc viselkedését, aki ,,ököllel ütötte az asztalt", és sértően válaszolgatott. A Frăţia tagszervezetei tegnap eldöntötték, hogy tízezren jelennek meg május elsején a fővárosban szervezendő nagygyűlésen, majd kilenc napig sztrájkőrséget tartanak a prefektúrák és a kormány épületei előtt. A szakszervezetek 705 lejes minimálbért kérnek, a nyugdíjtörvény és az egységes bérezési törvény módosítását, az elbocsátások leállítását, valós válságkezelő programot.

A legalább két gyermekkel rendelkező anyák számára csökkentik a nyugdíjkorhatárt, ha gyermekeiket legalább tízéves korukig gondozták — jelentette be tegnap Mihai Şeitan munkaügyi miniszter az Emil Boc kormányfővel és a szakszervezetekkel folytatott megbeszélés után. Boc szerint elfogadható, hogy a kétgyermekes anyák számára egy évvel, a kettőnél több gyermeket szülő anyák esetében két évvel csökkentsék a nyugdíjkorhatárt. Şeitan korábban ellenezte a kezdeményezést: úgy nyilatkozott, hogy az aktív életszakaszban kell támogatni a nőket, nem utólag, hiszen nem a nyugdíjkorhatárra gondolva vállalnak gyermeket. A szakszervezetek azt szerették volna elérni, hogy 65 évről 64 évre csökkentsék a nyugdíjkorhatárt az egygyermekes és 63 évre a legalább kétgyermekes anyák számára.

Augusztus elsejétől három hónapra is kifizethető az útadó, ha a parlamentben is rábólintanak a tervezetre. Jelenleg a gépkocsivezetők egy napra, egy hétre, harminc napra vagy egy évre válthatják ki az útadót igazoló matricát, ára 3 és 1210 euró között változik a gépkocsi típusától függően. A három hónapos útadóval — amelynek összegét még nem határozták meg — együtt induló elektronikus ellenőrzési rendszer mobil képernyőkön azonosítja a gépkocsikat, így szűrik ki az útadó befizetése nélkül közlekedőket. Az autóvezetők, akik nem tudják igazolni az útadó kifizetését, 28 és 1210 euró közötti kártérítést, valamint 250 és 4500 lej közötti büntetést kényszerülnek fizetni, és ideiglenesen bevonják az autó forgalmiját is.

Négyezernél több hazai cég vált fizetésképtelenné 2010 első két hónapjában. Az országos cégbíróság szerint ez 35 százalékkal magasabb a tavalyi szintnél. Januárban 2082 vállalkozás vált fizetésképtelenné, februárban 2022. Ezek bő 40 százaléka kereskedelmi tevékenységet folytatott, 16 százalék a feldolgozóiparból származik, 15 százalék pedig az építkezési ágazatból. Tavaly is leginkább ezeket sújtotta a pénzhiány. A térségi elosztás szerint Bukarest áll az élen 594 olyan céggel, amely nem tudta kifizetni adósságait. A fővárost Kolozs és Bihar megye követi 275, illetve 241 céggel. 2008-ban 14 724 cég csődölt be, 2009-ben 18 421. Romániában körülbelül egymillió aktív céget tartanak nyilván.

A hatóságok szerint nem jelent veszélyt a madárinfluenza újbóli megjelenése Romániában, és nem valószínű, hogy a madár- és a sertésinfluenza vírusainak keveredése nyomán új kórokozó jelenjen meg. Molnár Géza járványtani szakorvos, az egészségügyi minisztérium tanácsadója szerint a Duna-deltában elszigetelten fekvő Letea település környékén — ahol most megjelent a madárinfluenza — sem új, sem szezonális influenzát nem jegyeztek az elmúlt hetekben.

A gazdasági válság kevéssé érinti az állami tulajdonban levő energiaipari vállalatokat: az ott dolgozóknak idén is osztanak húsvéti jutalompénzt vagy ajándékjegyet. A legnagyobb összegre a craiovai energetikai központ alkalmazottjai számíthatnak: 3600 lejes átlagbérük 90 százalékát kapják kézhez a következő hetekben. Legkevesebbet a bányászok kapnak: a tervek szerint 450 lejt vihetnek haza a Zsil völgyében még működő társaságok alkalmazottjai. A legnagyobb állami adósságot felhalmozó Turceni-i vállalat is fontolgatja a prémiumosztást.