A Szeretet Márciusa Marosvásárhelyen (Rendezvénysorozat a pogromkísérlet emlékére)

,,Most a rendőrség szolgál és véd, hogy az Igazság és Tolerancia menete zavartalan legyen. Nem vagyunk annyian, mint akkor, de elegen ahhoz, hogy jobbra forduljon a romániai magyarság sorsa" — fogalmazott az ügyvéd. ,,Itt veszítette el egyik szemét Sütő András, amikor Judea ezredes lecsalta, biztosítva, hogy nem esik bántódása, majd hagyta, hogy a román parasztok csúnyán megverjék" — mondta Kincses Előd az RMDSZ húsz évvel ezelőtti székházánál. Tőkés László hozzátette, Sütő András szemének világa metaforikus is: a magyarság szeme fénye, amit védeni kell, az értékeket őrizni.

Szombaton átadták a Magyar Köztársaság Kisebbségekért kitüntetést a marosszentgyörgyi cigányoknak a fekete március során vállalt szerepükért. A fejenként egymillió forinttal járó, a magyarság védelmében kifejtett tevékenységért odaítélt elismerést Lőrinczi Józsefnek, Szilágyi Jó­zsefnek, Sütő Józsefnek, valamint a Puczi Béla özvegyének, Puczi Máriának, Szilveszter Kis Péter és Tóth Árpád posztumusz díját Baricz Lajos plébános kapta meg.

A rendezvénysorozat záróeseményeként tartották tegnap a II. Kárpát-medencei Ökumenikus Emlékünnepélyt a marosvásárhelyi Vártemplomban. Tőkés László püspök, EP-képviselő beszédében felemlítette: „Hitbéli kötelességünk kiállni népünk mellett." Húsvét előtt, nagypéntek felé közeledünk, méltán siratjuk Jézust, hiszen érettünk kereszthalált szenvedett — fűzte tovább gondolatait a püspök —, ám Ő azt mondja, hogy magunkat sirassuk, hiszen a mi bűneink miatt halt kereszthalált. És Jézus a keresztfán példát mutatott, amikor azt mondta: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek — így kell gondolnunk a libánfalvi, görgényi parasztokra is.

Tőkés László EP-képviselő ismertette a II. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó alkalmából megfogalmazott Állásfoglalást, amelyet egyhangúlag fogadtak el, és amelyben többek között megállapítják: „Az 1989-es romániai népfelkelés, »Temesvár szellemével« ellentétben 1990 »fekete márciusán« az alighogy megbuktatott nacionálkommunista rezsim átkos szellemének kísértete tért vissza Erdélybe, és végezte romboló munkáját Marosvásárhelyen. A csodálatos temesvári forradalom a kommunista visszarendeződés útját egyengető ellenforradalmi agresszióba csapott át. A »megváltó karácsony« idején tapasztalható nemzeti-kisebbségi összefogás helyét a más néven újjáalakuló, volt szekuritáté által mesterségesen előidézett megosztottság foglalta el."

Az RMDSZ nem vett részt a fáklyás meneten, a szövetség elnöke, Markó Béla kijelentette: furcsállja, hogy az EMNT nem egyeztetett a szövetséggel a márciusi események megemlékező ünnepségével kapcsolatban, ő maga pedig nem fáklyásmenet-párti. „Az RMDSZ már létezett 1990-ben, a mostani vezetői közül sokan ugyanazok, akik a fekete március idején is ott voltak az RMDSZ-ben. A szövetség húsz évvel ezelőtt megszervezte a magyarságot. Furcsállom, hogy az RMDSZ mellett mások is megemlékezést szerveznek, de jó, hogy sokan érzik úgy, le kell vonni a következtetéseket, a tanulságot. Nem vagyok fáklyásmenet-párti, utoljára gyerekkoromban voltam hasonló rendezvényen, amikor az iskolából kivezényeltek, emiatt rossz emléket ébreszt bennem" — mondta Markó Béla.

„1990 márciusa a marosvásárhelyi és az erdélyi magyarság egyfajta szabadságharca volt, ez a szabadságharc azonban nem azok a románok ellen irányult, akikkel akkor megütköztek, és akiket félrevezettek a szervezők, az uszítók, hanem azok ellen, akik a háttérben szervezkedve semmissé akarták tenni a ’89 decemberében végbement változásokat, és meg akarták félemlíteni a magyarságot" — jelentette ki Markó Béla Marosvásárhelyen a márciusi események 20. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Az RMDSZ elnöke fogadta az események során elhunyt Kiss Zoltán hozzátartozóit, valamint a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pált, Szabadi Ferencet, illetve Juhász Ilonát. Ezzel az alkalommal átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak.

Az eseményen megemlékeztek Sütő Andrásról, aki az akkori megmozdulások vezéralakjaként maga is súlyos áldozatot hozott a márciusi események alatt, és koszorút helyeztek el az azóta eltávozott író sírjánál a marosvásárhelyi református temetőben.