Mindennapi ivóvizünk

Ha ez az adat nem is olyan biztató, az már igen, hogy Barót kivételével jó minőségű az ivóvíz Háromszék városaiban és a falusi hálózatokban, a kutak esetében pedig, ahol szennyezést észlelnek, a felhasználók csak felfőzve használják a vizet.

A megyei közegészségügyi igazgatóság által a víz világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson a baróti helyzet került a középpontba, ahol a hatvanas években tervezett vízhálózatot ipari célokra készítették, a lakosságnak máig sincs vezetékes ivóvize. A környezetvédelmi minisztériummal kötött partnerség keretében 2007—2013 közötti időszakra szóló pályázatot nyert az önkormányzat, amelynek értéke több mint ötmillió euró, eddig 2110 m vezetéket fektettek le. Barótot 1968-ban nyilvánították várossá, a jelenlegi állás szerint negyvenöt éves születésnapjára éri el az átminősített település, hogy városhoz méltó életkörülményeik legyenek az ott lakóknak.

A sepsiszentgyörgyi vízhálózat vezetékei húsz-harminc évesek, ilyeneket már nem gyártanak, így nehéz az alkatrészcsere. A vízcsapok kicserélése és az egyéni vízórák felszerelése óta szinte felére csökkent a vízfogyasztás (jelenleg átlagban napi 145 litert fogyaszt egy személy), a kisebb hozam miatt pedig több a lerakódás — összegezte a megyeközponti helyzetet a közüzemek képviselője, aki hangsúlyozta, ezzel nem a pazarlásra kívánja felhívni a figyelmet, sokkal inkább arra, hogy őrizzük meg forrásaink tisztaságát. A közegészségügyi igazgatóság szakemberei elmondták, bár több településen magasabb a kútvíz nitráttartalma a megengedettnél, nincs víz okozta fertőzés, mert ahol ez előfordul, az emberek tudnak róla, és csak mosakodásra használják. Ők rendszeresen ellenőrzik a víz minőségét, és értesítik a felhasználókat az esetleges szennyezésekről, ellenben hangsúlyozták: nem csak a hivatalok felelnek a víz minőségéért, annak megőrzése mindannyiunk felelőssége.