Tilos a magyar pecsét (Kármentő)

A háromszéki ügyeletes feljelentő, Dan Tănasă előbb a Bod Péter Megyei Könyvtárat perelte be kétnyelvű pecsétjéért, legfrissebben pedig a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot támadta meg, amiért Antal Árpád polgármester használni meri a város címerével ellátott, a magyar elnevezésnek is helyet adó pecsétet. A prefektus magyarázkodik, a törvény régi, és több módon értelmezhető. Hivatalos intézményeknél, lásd városháza, a pecsétnek Románia címerét és a hivatal román elnevezését kell és szabad tartalmaznia. Kivétel lehet, ha a név hivatalosan bejegyzett formája mindkét nyelven megtörténik, például Biblioteca Judeţeană „Bod Péter" — Bod Péter Megyei Könyvtár — ez esetben szerepelhet így az elnevezés. S az, hogy Sepsiszentgyörgy polgármesterének három különböző pecsétje van hivatalos, belső és külső, de nem hivatalos használatra, egy másik történet, amíg a prefektúrára érkező dokumentumokon a legális lenyomat szerepel, senki nem köthet bele — mondja a prefektus.

Évek óta hallani arról, mekkora szükség lenne, hogy az önkormányzatok maguk dönthessenek helyi kérdésekről, ne a bukaresti hatalom mondja meg, szerepelhet-e a hetven százalékban magyarokat kiszolgáló könyvtár pecsétjén anyanyelvünkön is az intézmény neve, hogy érvényes-e a városháza levele, felszólítása, ha azt is írja rajta: Sepsiszentgyörgy. Álmodozhatunk autonómiáról, amíg a jelen Romániájában ilyen kézenfekvő dolgok lehetetlenek, amíg ügyeskedő kis mitugrászok a mi adólejeinket költik értelmetlen perekre, és azért kell harcolnunk, hogy ne száműzzék újra anyanyelvünket a hivatalos pecsétekről.