Nem akadémikusok, pedagógusok kellenek (Összefognak a szülők)

Elégedetlensé­güknek sajtótájékoztatón adtak hangot, amelyen elmondták: nem értenek egyet azzal, hogy a pedagógusok értékelésénél többet nyom a latban a teljesítményüket igazoló papír, mint az, amit a gyakorlatban tesznek a gyermekekért.

A váradis szülők véleménynyilvánítása amiatt vált időszerűvé, mert a héten megkezdik a leépítésre ítélt tanítók, tanárok tevékenységének értékelését, az elért pontszámok alapján dől el, hogy az azonos szakterületen tanítók közül ki megy, és ki marad. A tanfelügyelőség nem nevesítette azokat, akiknek ősztől nem lesz katedrájuk, hanem közölte a pénzügyi központokkal, hány osztállyal működhetnek jövő tanévtől, azt pedig mindenütt helyileg döntik el, hogy ennek függvé­nyében hány és milyen szakos tanárra van szükség.

Pap Adolf, a Váradi József Általános Iskola szülői közösségének tagja lapunk érdeklődésére elmondta: elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy a tervezett leépítés egyik áldozata egy step by step-es tanítónő. De nem csak miatta hívják fel a figyelmet az értékelési rendszer hibáira, hanem mindazokért, akik amiatt nem érnek el magasabb pontszámot, mert a hét minden napján azon munkálkodnak, hogy a tantervekben előírtnál többet, életesebbet adjanak a gyermekeknek. Nem akadémikusokra, hanem pedagógusokra van szükség a katedrán — véli Pap Adolf, aki szülőtársaival együtt vetette papírra panaszait, és beadvánnyal fordult a tanfelügyelőséghez, illetve az oktatási minisztériumhoz, hogy változtassák meg az értékelés kritériumrendszerét. Ugyanakkor kéri a háromszéki szülőket, fogjanak össze, hogy a pedagógusi vénával megáldott tanítókat, tanárokat megtarthassák, a legjobbak ne válhassanak a tömeges elbocsátás áldozataivá.