Megőrizni a falu dokumentumait

A könyvtár mint közösségi színtér című képzésen tizenhat háromszéki település könyvtárosaival arra keresték a választ, mitől lehet több egy könyvtár könyvszolgáltató intézménynél — értékelte a rendezvényt Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató. A könyvtárosoknak érdemes kezdeményezniük, belevágniuk egy-egy kis kulturális rendezvény megszervezésébe — vélekedett.

Fehér Miklós lapunk érdeklődésére elmondta, átalakuló világunkban a települési könyvtáraknak is meg kell felelniük a huszonegyedik századi kritériumoknak. „Azon gondolkozunk, egy szerény eszközökkel rendelkező kis falusi könyvtár miként tudja egyszerre biztosítani az ott élő embereknek a világ tudását, másrészt az önmagukról, a faluról szóló ismereteket nyújtani." A „világ tudását" szerinte elsősorban technológiai eszközökkel lehet továbbítani, hangsúlyozta, „a településemről szóló tudás itt keletkezik, és csak én, a könyvtáros vagyok a letéteményese annak, hogy a falu életével, múltjával kapcsolatos dokumentumok megőrződnek vagy sem". Azért is fontos a helyi vonatkozású anyagok gyűjtése, feldolgozása, mert minden európai uniós projektben a pályázónak be kell mutatnia önmagát, „ez akkor lehetséges, ha a megfelelő település, kultúrája, az ottani sorsok dokumentáltak". Így a kor igényeinek megfelelő vidéki könyvtárnak konkrét üzleti haszna is van, de a település megtartó erejéhez is komoly segítséget tud adni — hangsúlyozza Fehér Miklós. „Ma a könyvtár nem csak egy kölcsönzőhely, hanem tudásátadási pont, nagyon sokarcú intézmény, és nincs olyan területe az életnek, amelyhez ne tudna saját fejlesztő eszközeivel segítséget nyújtani", ehhez azonban a székelyföldi könyvtárosoknak „korszerűnek és együttműködőnek" kell lenniük.