Választás előtt

Az első és a leglényegesebb, hogy valóban elmennek-e szavazni testületileg a Fidesz választói, s ha igen, elérheti-e a magabiztos kormányzáshoz szükséges kétharmados parlamenti többséget a legnagyobb ellenzéki párt?! Előrejelzések szerint — s ezt húzzák alá a politológusi vélemények is — már vasárnap választ kaphatunk erre a kérdésre, hiszen a választások, húsz év után először, már az egyéni választókörzetekben eldőlhetnek...

A második kérdés, hogy ki végez a második helyen, azaz a feltörekvő Jobbik megelőzheti-e a korrupció gyanújába keveredő szocialista pártot, melynek sérülékeny nimbuszát nem kizárólag az elmúlt nyolc esztendő kormányzati kudarcai rombolták, hanem a BKV-s botrányok, a Zuschlag-ügy s még számtalan vizsgálatban lévő visszaélés. Igaz, az utolsó hetekben, a Jobbik bizonyos személyi botrányai miatt a szélsőségesen radikális párt is visszaesett, az aktív pártválasztók körében jelenleg tíz százalékon áll a tizenkét százalékos MSZP mögött... De versenyük még nincs lefutva, a közvélemény-kutatóknak nem minden magyar választópolgár nyilatkozik őszintén, sok minden a fülke homályában dől el.

A harmadik kérdés, hogy a kis pártok, az MDF (szövetségben az SZDSZ-szel), a Lehet Más a Politika vagy a Civil Mozgalom elérheti-e a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot. A Civil Mozgalom és a Lehet Más a Politika esetében már az is figyelemre méltó, hogy a teljes ismeretlenségből kitörve egyáltalán tudtak listát állítani, nagyobb esélye a Lehet Más a Politikának van, ugyan jelenleg három százalékon állnak, de egyes szakértők szerint jó esetben elérhetik a küszöböt, és bejuthatnak a parlamentbe.

Bonyolultabb az MDF helyzete, bár nem teljesen reménytelen. Bokros Lajos programja és személye s a bizonytalan szavazók megnyerése ismét csodát eredményezhet, mint az uniós választásokon.

Vasárnap eldől, vannak-e csodák, vagy érvényesül a papírforma?