Kinek tetszik, kinek nem (Új oktatási törvény)

Az oktatási törvény esetében a szenátus a döntő ház. A Daniel Funeriu oktatási miniszter nevével fémjelzett törvényt élesen bírálják az ellenzéki pártok és a szakszervezetek, az RMDSZ üdvözölte a jogszabályt, Markó Béla szerint az oktatási rendszer valós reformját teszi lehetővé.

Az új oktatási törvény számos gyökeres újítást tartalmaz. Kötelezővé teszi az iskola-előkészítő osztályt, a gimnáziumot kibővíti a IX. osztállyal, és a gyermekeknek 16 éves korukig részt kell venniük a közoktatásban. A magyar és a kisebbségi oktatás szempontjából is több előrelépést várhatunk. Ha a kormány által beterjesztett módon fogadják el a törvényt, a jövőben alternatív módszerek szerint tanítják a román nyelv és irodalmat a magyar gyermekeknek, és magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát.

Ha sikerül még idén nyár előtt jóváhagyatni a jogszabályt a parlamenttel, akkor az a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után harminc nappal életbe lép. Az érettségi új rendszerét azonban csak 2012-től vezetik be, a IX. osztály gimnáziumhoz csatolását és a líceumi felvételit pedig 2013-tól — nyilatkozta az oktatási minisztérium szóvivője tegnap. Az új érettségi során három, a magyar gyermekeknek négy írásbeli vizsga lesz, a XII. osztályt elvégző tanulók szaktól függetlenül megmérettetnek román nyelv és irodalomból, egy idegen nyelvből, illetve anyanyelvük irodalmából. Ezek mellett lesz egy általános, több tantárgy kérdéseit felölelő vizsga, matematikából és természettudományokból a reál szak végzőseinek, társadalomtudományból, történelemből, földrajzból, gazdaságból, szociológiából és pszichológiából a humán osztályok tanulóinak.

,,Véleményem szerint az a nemzet erős, amelyik becsüli a körülötte élőket, becsüli a kisebbségeket, és éppen ezért sok mindent bevezettünk, amit az RMDSZ javasolt a viták során. Amiről korábban megállapodtunk, az megmaradt, és több helyen javítottunk a felsőoktatásra, a kisebbségek nyelvén történő egyetemi oktatásra, a tanárok vezetőségi képviseletére vonatkozó rendelkezéseken. Megállapodtunk, ahol a kisebbségek nyelvén oktatnak, az egyik rektorhelyettest a kisebbségi karok javasolhatják, illetve az egyik dékánhelyettest a kisebbségi tanárok nevesíthetik" — nyilatkozta Daniel Funeriu oktatási miniszter a tegnapi kormányülés után.

A törvény életbe lépésének pillanatától multikulturális státust nyernek azok az egyetemek, amelyeken a kisebbségek nyelvén is oktatnak. Ilyen a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem (román, magyar és német oktatási nyelvvel), a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (román és magyar oktatással), illetve a szintén marosvásárhelyi Színművé­szeti Egyetem (román és magyar oktatással).

A kormány által jóváhagyott tanügyi törvénytervezet lehetővé teszi az oktatási rendszer valós reformját — mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szerint átlátható rendszerre van szükség az eddigi instabilitás, a folyamatos változtatások helyett. Úgy vélekedett, az oktatási törvénytervezet a jelenlegi időszak legnagyszabásúbb, legátfogóbb projektje, amely a közélet egyik legfontosabb területét érinti: a jogszabály egy valós, mélyreható reformot ír elő, amely a döntéseket átruházza a helyi közösségekre, decentralizálja ugyanakkor a finanszírozást is, és objektív szabályokat állapít meg a forrásfelhasználást illetően.

Élesen bírálják az új jogszabályt az ellenzéki pártok és a tanügyi szakszervezetek, de nem ért egyet a rendelkezésekkel az egyetemek egy része sem, a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem például a törvény visszavonását kérte.