Tudósok a Vándor nyomában (Tudományos konferencia Kőrösi Csoma Sándorról)

Példát adott abból, hogy egy Isten háta mögött felnövekedő gyermek mire viheti lángesze ösztökélésére. Nagy tisztelettel szólt a Román Akadémia valláskutató intézete nevében Kőrösi Csomáról Eugen Ciurtin kutató is, megemlítve, hogy Mircea Eliade mily sokra tartotta a tudóst. Ezt követően Gazda József jelentette be, hogy Kovásznán nagyobb szabású, Csomának szentelt múzeumot és dokumentációs központot szeretne létrehozni az egyesület, mely akár Kelet-kutató központtá is kinőheti magát.

A tudományos konferencia első dolgozatát Vajda Gyula, Bukarestben élő szinológus terjesztette elő, aki mintegy Csoma Dardzsilingben tragikusan megszakadt útját folytatva — mint ismeretes, a nagy Kelet-kutató tulajdonképpen a magyarok rokonait szerette volna eredetileg megtalálni — három alkalommal bejárta az Ázsiában maradt hunok mai leszármazottai által lakott régiókat, így elment a jugurokhoz és az ujgurokhoz. Vajda úgy véli, a magyarok valóban rokonságban állnak a hunokkal és rajtuk keresztül ezekkel a népekkel is. Ennek kapcsán régi kínai krónikák alapján felvázolta az ún. északi és déli hunok történetének pár fontosabb fordulatát, birodalomalkotó törekvéseiket, hogyan vándorolt el az északiak egy része Attila vezetésével Európába, és hogyan olvadtak be a déliek a kínai lakosságba. Ujguriába tett útja meggyőzte Vajdát, hogy eme ezer éve földművelő nép történészei tudnak a magyarokról, s a tizedik türk törzs leszármazottainak tartják őket. Kiszely István antropológiai kutatásai is a rokonságot bizonyítják.

Ismertették a konferencián a francia Bernard Le Calloc’h Párizsból küldött dolgozatát, mely arról szólt, miért hagyta ott oly hirtelen Csoma Bukharát az 1821-es évben.

Több magyar kutató szólt a Csoma által gyűjtött tibeti és buddhista könyvekről, a gyűjtemény gazdájához méltó kalandos sorsáról. A buddhista tudományos, gyógyászati, történelmi, filozófiai, vallásos kéziratok és blokknyomatok ma felbecsülhetetlen értékű forrást jelentenek, asztrológiai munkák éppúgy akadnak köztük, mint krónikák, kronológiák, életrajzok és a buddhista tanítás tételeivel foglalkozó művek, terminológiai és tibeti-szanszkrit szótárak, melyek segítségével Csoma megalkotta a maga tibeti—angol szótárát és tibeti nyelvtanát.

A Csoma nevét viselő dunakeszi iskola igazgatója a nagyon ötletgazdag Csoma-kultusz helyi megnyilvánulásait ismertette.

A rendezvénysorozat első napja az esti órákban a Csoma-szobortól induló hangulatos fáklyás menettel zárult, a későbbi órákban pedig Kelemen Hunor miniszter adott állófogadást a díszvendégek és a résztvevők számára a Clermont Szállóban.