Erdélybe látogat a dalai láma (A Kőrősi Csoma-napok záróeseményei)

A kis templomban talán még soha annyi ember nem zsúfolódott be, jelen volt Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is a helyi elöljárók, sok vendég és érdeklődő mellett. Prédikációjában Tőkés László párhuzamot vont a bibliai Mózes és a nagy Kelet-kutató sorsa közt, kiemelve más hasonlatok rendjén, ő az, aki az Értől indult el, és befutott a nagy Óceánba, aki felmutatta a magyar élet erejét, aki a világnak vált fontossá, és így lett fontos a magyarságnak is, aki által mi is közelebb kerültünk más kultúrákhoz. A magyar szellem valóságos pátriárkájaként és apostolaként népünk prófétáját tisztelhetjük benne, akinek személyében magyarság és egyetemesség találkozik.

Az istentisztelet után Tőkés méltatta a dalai lámának népe szabadságáért, az emberi méltóság védelmében vívott harcát, és szólt a meghívásról, valamint a látogatás kitűzött időpontjáról (szept. 23—24.). Különben ismeretes, hogy Kőrösi Csomát a buddhizmus bodhiszattvává avatta, azaz ma vallásuk szentjeként tisztelik.

Az ünnepi istentiszteletet szép napsütésben a Csoma-szobor koszorúzása követte, majd a szülőház kertjében a több száz érdeklődő és vendég két ünnepi beszédet hallgatott végig. Füzes Oszkár a modern nemzetpolitika atyjának nevezte az ünnepeltet, aki ,,úgy kutatta az őshazát, hogy szülőföldjén találta meg nemzetét", példája az anyaországiaknak is erőt ad, mondotta, megtanít arra, ,,nem kell kicsinek lenni". Gulya János göttingeni egyetemi tanár szerint Csoma soha nem szakadt el ettől a földtől, és íme, a szülőföld sem feledkezik meg soha róla. Gulya a Kőrösi Csoma Egyesü­letet mint a ,,tudományos szabadság" műhelyét méltatta.

Az ünnepség végén az idei Csoma-emlékérmet adták át Kollár Albinnak, a Kelet-kutató nevét viselő dunakeszi iskola volt igazgatójának, aki évtizedeken át példásan sokat tett a Csoma-kultusz magyarországi felfuttatásáért, majd bemutatták Szabó Mária az alkalomra megjelent Csomakőrös című monográfiáját.