Alkotmánymódosítás a kormánypalotából

Emil Boc miniszterelnök elmondta: a kormány alkotmányos jogával élve kezdeményezte az alkotmánymódosítás kidolgozását, a tervezetet továbbítják az államfőnek, aki a parlament elé terjeszti megvitatásra. Mint mondta, a jogszabály kidolgozása a kabinet és az államelnök, valamint a kormánykoalíciós egyeztetések eredménye. Hangsúlyozta: a kezdeményezést a tavaly novemberi népszavazások eredménye indokolja, amikor a referendumon részt vevők túlnyomó többsége az egykamarás parlament és a honatyák számának legtöbb háromszázra való csökkentése mellett foglalt állást.

A miniszterelnök ismertette a kabinet által elfogadott tervezet főbb előírásait. Eszerint a szenátus felszámolása után egykamarás parlament működne képviselőház (camera reprezentanţilor) néven. A testület kétszeri vita után fogadna el minden törvényt, ezek között legalább harminc napnak kellene eltelnie. Módosítja a jogszabály az államfő tisztségéből való felfüggesztésének procedúráját. Ezt a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja a felfüggesztést. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb idő után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Az államfő hatalmának erősödésére utal az az előírás is, miszerint a miniszterelnök csak az államfővel való előzetes konzultáció után javasolhat vagy válthat le minisztereket. Az elnök mandátuma idején teljes mentelmet élvez — áll a tervezetben, míg a jelenlegi alaptörvény csak a politikai nyilatkozatokért járó mentelmi jogot biztosítja.

Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik a parlamentbe jutást lehetővé tevő minimális küszöb megemeléséről.

Az alkotmánymódosítás ügyében azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés. Az RMDSZ tegnapi közleménye szerint Markó Béla a kormányülésen elmondta, hogy a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. A miniszterelnök-helyettes egyetértett azzal, hogy a kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe. A tervezetbe az RMDSZ javaslatára bekerült egy módosítás a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan is. Eszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak".

Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság, amelynek feladata az alaptörvény módosításainak kidolgozása. A szociáldemokraták táborából a legvehemensebben Adrian Năstase, az alakulat országos választmányának elnöke reagált a miniszterelnök bejelentésére, sértőnek, megalázónak és megengedhetetlennek minősítve a kormány eljárását. Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint a kabinet semmibe veszi a parlamentet.

A kormányoldal a parlamentben jelenleg a törvényhozók 55 százalékának támogatását élvezi. Az alaptörvény módosítá­sához azonban kétharmados többség szükséges, így az ellenzék nélkül nem lehet elfogadni az alkotmánymódosító tervezetet.