Egységes nemzetállam vagy autonómia? (Terítéken az alkotmánymódosítás)

A háromszéki képviselő kifejtette: számos javaslatot nyújtanak majd be, ezek közül a legfontosabbak közé tartozik az alaptörvény első és 152-es cikkelyének módosítására vonatkozó, mivel továbbra sem értenek egyet az egységes nemzetállam dogmájával. Szorgalmazzák a törvények felelősségvállalás révén történő elfogadásának megszüntetését, korlátoznák a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségét.

Az anyanyelvhasználat és a különféle autonómiaformák ügyét is szeretnék előremozdítani, ezért sem tudják elfogadni az egykamarás parlamenti rendszert. Az RMDSZ álláspontja szerint ugyanis az az egységes nemzetállam dogmája, a központosított államszerkezet megerősítését eredményezné, ami ellentétben áll a különféle autonómiaformák, a regionalizmus elvével. Mint Márton Árpád mondta, erről az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül is egyetértés született, de az ország nagysága is a kétházas törvényhozó testületet indokolja. Azt viszont támogatják, hogy a két kamara hatáskörét tisztázzák, a felsőháznak a régiók képviseleteként kellene működnie, az alsóház politikai ügyekkel foglalkozna, mint az a legtöbb demokratikus államban működik. Ha előállnak az egykamarás rendszer javaslatával, az RMDSZ ellene szavaz — szögezte le Márton Árpád.

Az alkotmány módosításának procedúrája amúgy meglehetősen hosszú, bonyolult, és széles körű konszenzust igényel, ezért a jelenlegi felállásban nem sok az esélye annak, hogy rövidesen lebonyolítsák. A bizottság kétharmados többséggel fogadhat el döntéseket, a törvénytervezetet előbb a szenátusnak, majd a képviselőháznak kell elfogadnia, mindkét esetben kétharmados többség szükséges. Ráadásul ha a képviselőház akár csak egy cikkelyét is módosítja a szenátus által elfogadott jogszabálynak, együttes ülésen kell dönteni a végső szövegről, és ehhez már háromnegyedes többség kell. A referendumot csak ezt követően lehet kiírni, az érvényes népszavazáshoz a szavazópolgárok többségének urnákhoz kell járulnia, és támogatnia kell az alkotmánymódosítást.

Jelenleg azonban éppen a konszenzus hiányzik: a Demokrata Liberális Párt — esetleg a függetlenek csoportjával — az elnöki hatáskörök bővítését, az egykamarás rendszer bevezetését szorgalmazza, míg a többi alakulat a parlamenti demokrácia irányába mozdítaná el az alkotmány szerkezetét. Hacsak valamelyik fél nem enged, nem valószínű az egyetértés, de történtek már hirtelen váltások, így bármi megeshet — összegezett Márton Árpád.