Áttörés vagy visszalépés? (Terítéken az alkotmánymódosítás)

A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök által aláírt, szerkesztőségünkbe tegnap eljuttatott közleményben az EMNT felszólítja az RMDSZ-t, határolódjék el a kabinet alaptörvény-módosító elképzeléseitől, és kezdeményezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) mielőbbi összehívását, hogy közösen dolgozzanak ki az alkotmányrendszer egészére vonatkozó koncepciót. Ugyancsak tegnap Markó Béla RMDSZ-elnök marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján fejtette ki álláspontját az ügyben. A szövetség szerint mélyreható alkotmányreformra van szükség, de a kétkamarás parlamenti rendszer felszámolásával nem értenek egyet. Markó Béla ugyanakkor fontos áttörésnek minősítette az EMNT által kifogásolt cikkelyt.

,,Bár a jelenleg regnáló kormánykoalíciótól nem szokatlan az ilyenfajta kapkodás, úgy tűnik, az alaptörvény módosításának ennyire előkészítetlen, szinte puccsszerű kezdeményezése, csupán néhány nappal az erre hivatott parlamenti szakbizottság megalakulása után és annak tudomása nélkül, joggal keltett megrökönyödést és felháborodást" — véli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az alaptörvény módosítása kapcsán megfogalmazott állásfoglalásában.

Az eljárási és tartalmi hiányosságokon túl azonban a Tőkés László vezette szervezet a tervezet kisebbségi vonatkozásait is elfogadhatatlannak tartja. Sajnálatosnak minősítik, hogy az RMDSZ semmit sem tanult az elmúlt évek tapasztalataiból, és továbbra is úgy gondolja, egyedül dönthet az erdélyi magyar közösség számára fontos kérdésekben, jóllehet az EMEF révén létezik a magyar—magyar párbeszéd intézményesített kerete. Emlékeztetnek: a testület autonómiabizottsága foglalkozott a kérdéssel, és meg is fogalmazta az alkotmánymódosítás folyamatában fontos elveket. Ezek közé tartozik az ország egységének a területi-politikai közösségek szolidaritására való alapozása, a regionális állam, aszimmetrikus regionalizmus, a parlamentáris köztársaság elve, a kétkamarás parlament, amelynek felsőháza a területi képviseletet valósítaná meg, a kollektív jogok alkalmazása, a hatalommegosztás rendjének korszerűsítése, a közösségi autonómiák jogállásának beépítése ebbe a rendszerbe.

Az EMNT leszögezi: az RMDSZ hallgatólagos vagy cselekvő részvételével kidolgozott alkotmánymódosító csomagja egyáltalán nem vesz tudomást ezekről a szempontokról. Mi több, a kisebbségi közösségek nemzeti identitását érintő 6. cikkely módosítása még a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet előírásaihoz képest is visszalépést jelent, hiszen az identitást érintő kérdésekkel kapcsolatos döntések vonatkozásában az állami hatóságok sorába beépülő kisebbségi önkormányzatok helyett kisebbségi érdekvédelmi szervezetekről beszél, a döntési közjogosítványok helyett pedig csupán ,,konzultációról". ,,Könnyű belátni, hogy ez a megfogalmazás olyképpen lehetetleníti el az autonómiatörekvéseket, hogy ezenközben lehetőséget nyújt az állampropagandának a román kisebbségvédelmi »modell« újabb ,»vívmányaként« való népszerűsítéséhez" — véli az EMNT. Szerintük a 62. cikkely módosítását célzó javaslat révén ismét kísérlet történik a kisebbségi közösségek belső demokráciáját erősítő pluralizmus ellehetetlenítésére és egyes, a hatalom által kiválasztott, a román államrezon szempontjából ,,kényelmes" kisebbségi szervezetek képviseleti monopóliumának bebetonozására.

Éppen ezért a szervezet felszólítja az RMDSZ-t, egyértelműen határolódjék el a kormány elképzeléseitől, és kezdeményezi az EMEF sürgős összehívását egy közösen képviselhető, koherens és szakszerű, az alkotmányrendszer egészére vonatkozó koncepció kialakítása érdekében, melyet a továbbiakban közösen és egységes módon képviselhetnek.

Az RMDSZ szerint mélyreható alkotmányreformra van szükség, de nem ért egyet a kétkamarás parlamenti rendszer felszámolásával: a szövetség ehelyett egy valós, hatásköreiben jól elkülönített kétkamarás rendszer létrehozását szorgalmazza — jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ elnöke kifejtette: eljött az ideje annak, hogy nem csupán néhány kiigazítást, hanem átfogó, minden területet, az egész intézményrendszert érintő alkotmányreformot hajtsanak végre, ám hozzátette, igen kevés esélyt lát arra, hogy a pártok konszenzusra jussanak a kérdésben, vagy legalábbis kétharmados többséget sikerüljön kialakítani a módosítások elfogadása érdekében.

Markó ugyanakkor úgy véli, kisebbségjogi szempontból előrelépést jelentene a kabinet által kidolgozott tervezet, mivel tartalmazza azt a kitételt, miszerint az állami hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel a kisebbségek etnikai, kulturális, vallási identitását érintő kérdésekben.

Az egykamarás rendszer elutasításában egyetértés mutatkozik az RMDSZ és az EMNT álláspontjában, hiszen a szövetség is a kétkamarás rendszer újragondolását javasolja oly módon, hogy a szenátus a lakosság megyei, területalapú képviseletét, míg a képviselőház a politikai képviseletét lássa el. A nemzetállamot kihirdető cikkellyel kapcsolatban Markó Béla leszögezte: az RMDSZ változatlanul azon az állásponton van, hogy törölni kell ezt a meghatározást az alkotmányból, de jelenleg nem látja annak esélyét, hogy kétharmados többség támogassa ezt a javaslatot.

A parlamenti rendszer újragondolását és a testület létszámának esetleges csökkentését illetően az RMDSZ-nek az az elsődleges célja, hogy megőrizze az erdélyi magyarság arányos képviseletét, és e tekintetben alkotmányos vagy törvényi garanciákat vár. ,,Itt nem arról van szó, hogy őrizzük meg a parlamenti tagok számát — ez is jó lenne, és ezért nem is örülünk a létszámcsökkentés gondolatának —, de a legfontosabb az, hogy a magyarok által leadott szavazatok arányát őrizzük meg a román parlamentben.". Van olyan rendszer, amelyben ez lehetséges — fűzte hozzá Markó —, de például egy kétfordulós, kizárólag egyéni körzetes választási rendszerben nem. Éppen ezért alkotmányos vagy törvényes garanciára lenne szükség a magyarság arányos képviseletére.

Az RMDSZ számára fenntartott mandátumokról szóló tárgyalások hírét cáfolta tegnap Daniel Buda demokrata-liberális képviselő, az alkotmánymódosító bizottság elnöke. Nemrég ugyanis kollégája, Ioan Oltean a Gândul napilapnak azt nyilatkozta, az RMDSZ-t úgy lehetne megnyerni, hogy támogassa a kabinet tervezetét, ha törvényben biztosítanának bizonyos számú mandátumot a magyar közösségnek. Az RMDSZ-hez más pártokhoz hasonlóan viszonyulnak, és nem tárgyaltak a szövetség képviselőivel bizonyos számú mandátum biztosításáról — szögezte le. Tegnap egyébként Oltean is árnyalta kijelentését: mint mondta, az RMDSZ-nek nem lehet fenntartani bizonyos számú helyet a parlamentben — mint a 18 nemzeti kisebbség számára biztosított egy-egy képviselői mandátum esetében —, hiszen a szövetség politikai alakulatként működik.