Fájó kérésekről a Roma Házban

A Borbély László előző minisztersége idején megígért tizenöt szociális lakás építésének terve mára füstbe ment, a roma közösségi rendőrök alkalmazása szintén, a polgármester meg hiába minősíti multikulturálisnak városát, ha a városháza főleg „ló- és szekérforgalmi" ügyet (a cigány szekeresek meg nem engedett helyeken közlekednek) lát ma a cigánykérdésben, és a Váradi József utcát kettéosztó fal eltüntetése helyett ma már inkább „a szellemi falak lebontásáról" beszél. A rendőrség képviselője szerint „csupán a 25—30" törvénysértővel lenne baj, a többivel nem, viszont mint kiderült: a város a romákra kirótt pénzbírságok miatt is százmilliós központi költségvetési kiutalásoktól esett el, azok kiosztásakor ugyanis figyelembe veszik azt is, a városi bevételeknek hányad része marad behajtatlan.

A romák pedig nem fizetnek, jórészt, mert nincs nekik miből, illetve miként egy hozzászóló szóvá tette: nem várható el, hogy ,,a sok éhes otthoni száj helyett" a kincstárat etessék szűkös napszámukból. A városi bevételeket illető megdöbbentő bejelentésre a rendőrparancsnok mindenesetre rögtön igyekezett reagálni, át kell nézni, mely pénzbüntetéseket lehetne „munkanapi" kötelezettséggé átminősíteni — mondotta —, hogy a városi statisztikákon javítani lehessen.

Kiderült a tanácskozáson, a cigány szekereseknek anyagilag gondot jelent az elrendelt táblacsere-kötelezettségnek eleget tenni, napi 10—20 lejt ha meg tudnak keresni, abból nem futja illetékekre, emiatt nem tudják kifizetni a születési bizonyítványokért kért száz lejt sem.

A roma hozzászólók kifogásolták továbbá, hogy táncaikat mások mutatják be, holott azt ők szeretnék megtenni, mire Dima Mihály, az Amenkha Egyesület elnöke közölte, a kapott 1500 lejből saját táncosaik számára ruhát fognak vásárolni, hogy a Szent György-napi nagyszínpadra is kiállhassanak. Másik felszólaló legelőt kért, és hogy az Olt menti árterületet továbbra is kaszálhassák, mint korábban, hogy ne kényszerüljenek lopásra. A munkaadók pedig ne utasítsák el a jelentkezőt csak azért, mert cigány. Dima József őrkői lakos felidézte, hogy korábban tíz-tizenöt házanként tisztasági felelősöket neveztek ki, azok hatására nagyobb volt a rend, jobb volt a szervezettség, azt a rendszert kellene hát ismét bevezetni.

Lapunk legelőkre, utcaépítésre vonatkozó kérdésére Antal Árpád polgármester azt felelte: „nem lehet a város magyar és román lakosságának adóját mindig erre fordítani, így mások is követelhetnének ingyen", de a legelőbővítést megfontolják. Utcahálózat valóban kellene az Őrkőn, egyelőre az ide vezető utcák csatornázása, feljavítása folyik. Végül a polgármester feljegyezte azt a javaslatot, hogy a villany nélkül tengődő családokon egy áramfejlesztővel lehetne segíteni, és a jelen levők végignézték a fiatal cigány táncosok valóban színpadra kívánkozó, szilaj, temperamentumos műsorát.

És még egy megjegyzés: az őrkői romák anyanyelve a magyar. Aki velük valóban szót akar érteni, az nem szövegelhet másfél órán át románul, mert azt egész egyszerűen nem értik.