Belföldi hírek

Markó szerint az elmúlt húsz évet általában folytonos vita, időnként viszály jellemezte Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatait illetően. „Nyilvánvalóan ezután is lesznek eltérő vélemények, de konszenzusra azért van szükség — mondta —, hogy világos és tiszta álláspontot lehessen érvényesíteni a határon túli magyarok ügyében. Ez a teljes mandátum teljes felelősséget is ró a Fideszre, a jövőben ugyanis fontos intézkedéseket hozhat, például olyanokat, amelyek a kettős állampolgárságra vonatkoznak" — állapította meg az RMDSZ elnöke. Markó is úgy véli, könnyített formában kellene megadni a kettős állampolgárságot azoknak a határon túli magyaroknak, akik ezt igénylik, akár áttelepülés nélkül is; azt már a magyar kormánynak kell eldöntenie, hogy esetükben korlátozza-e bizonyos jogok gyakorlását.

Ukrajnában több százezren rendelkeznek más országok állampolgárságával, így Kárpátalján gyakorlatilag minden felnőtt román nemzetiségű lakosnak román útlevele is van — közölte ungvári tudósításában a Szabadság Rádió ukrán adása. A helyi román szervezetek vezetői ezzel szemben azt állítják, hogy a kárpátaljai románok mindössze 10 százaléka rendelkezik román útlevéllel, a szakértői becslések szerint azonban minden munkaképes felnőtt románnak, azaz a kárpátaljai románság 70 százalékának van Románia által kiadott útlevele. A rádióriportban megemlítik: a kárpátaljai magyaroknak is van az anyaországuk által kiadott okmányuk, jóllehet, ez zömmel a határon túli magyar státust jelölő magyarigazolvány. ,,Ezek az okmányok arra valók, hogy átjárhatóvá tegyék az Ukrajna és Európa közötti határt" — fogalmazott a riportban Fegyir Sándor szociológus, ungvári egyetemi tanár, aki szerint az ilyen útlevelektől nem kell félni, mert tulajdonosaik tiszta pragmatizmusból használják azokat, ugyanis csökkentik vagy eltüntetik a határok jelentette akadályt. Szvitlana Mitrjajeva, az ukrán Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének kárpátaljai részlegvezetője szerint viszont veszélyt jelent Ukrajna nemzetbiztonságára, ha az ukránoknak külföldi útlevelük is van.

Közel 80 ezer gépkocsit szállított külföldre 2010 első negyedében a Dacia autógyár. A legfontosabb vásárló Franciaország, megelőzve a tavaly vezető Németországot, amely idén nem folytatta roncsautó-programját. Három hónap alatt 33 014 Daciát szállítottak Franciaországba, 9859-et Olaszországba és 7220-at Németországba. A következő helyeket Algéria foglalja el 6237, Spanyolország 4565 és Marokkó 4172 gépkocsival. A legkevesebb Dacia Lengyelországban kelt el, 1023 példány. Eladás szempontjából a vállalatnak Románia a leggyengébb pontja. A Renault csoport tavaly év végéig 1,5 milliárd eurót fektetett be Romániában, és a Duster terepjáró tervezéséhez, gyártásának beindításához 73 millió euróra volt szükség. A Dustert március 2-án mutatták be a genfi autószalonban.

Elsősorban a helyi közösség álláspontját kell szem előtt tartania a kormánynak, amikor a Verespatakon tervezett aranybánya sorsáról dönt — véli a Links Associates kommunikációs cég, amely a beruházást tervező Roşia Montana Gold Corporation kanadai—román vegyes vállalat megbízásából a verespataki terv érdekében dolgozik. Corina Vintan, a kommunikációs cég alapítója — aki korábban a román külügyminisztériumban is dolgozott szóvivőként — Füzes Oszkárnak, Magyarország bukaresti nagykövetének a múlt héten Verespatakon tett látogatására és az ott ismertetett magyar álláspontra reagált. Vintan szerint Füzes nyilatkozatából kiderül, Magyarország egyáltalán nem bízik abban, hogy Románia képes felelősségteljesen kitermelni ásványkincseit. Elismeri, hogy a tiszai ciánszennyezés miatt érthetőek a magyar fél aggályai, de szerinte nem helytálló, hogy Magyarország egyenlőségjelet tesz a tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai egykori bányavállalat és a Verespatakon tervezett kitermelés közé.