Belföldi hírek

Török Sándor, a Bihar megyei EMNT elnöke szerint az önrendelkezés nem valaki ellenében jön létre, hanem a magyar megmaradás egyik legfontosabb eszköze. Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke felsorolta az 1998-ban indult fórummozgalom korábbi állomásait (Alsócsernáton, Érmihályfalva, Nyárádszereda, Szilágysomlyó), ezekből alakult ki később az az autonómiamozgalom, amelynek köszönhetően az önrendelkezés kérdéskörét sikerült visszahozni az erdélyi magyar politikába. A püspök rámutatott: az RMDSZ korábbi gyakorlatként a kormányzati szerepvállalásakor lemondott az önálló erdélyi magyar külpolitikáról, ezért az EP-képviseletben nulláról, mi több, a kisebbségi kérdés modellértékű megoldását emlegető román ellenszélben kellett kezdeni a tematizálást. Egy adott történelmi régió többnyelvűsége európai gyakorlat, ezért annak dacára, hogy a magyar ügynek Európában jelenleg ,,nem jó az árfolyama", az autonómiaküzdelmeinket európai ügyekké lehet tenni ― jelentette ki. Ebben viszont partnerként számítanak mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt, mind pedig az új magyar kormány munkájára. ,,Elindult a forrás az útjára, reméljük, folyam lesz belőle" ― fogalmazott Tőkés László. A fórum résztvevői elhatározták a Partiumi Autonómia Mozgalom Kezdeményező Testületének létrehozását, amelynek az lesz a feladata, hogy a Partium mint gyűjtőfogalom alá tartozó tömbmagyar vidékek ― Érmellék, Hegyköz és Szilágyság ― lehetséges autonómiatervezetét kidolgozza két hónapon belül.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ragaszkodik a kormánnyal korábban kötött egyezséghez, miszerint az államháztartási hiány értéke nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát. Radu Berceanu közlekedési miniszter tegnap délután az IMF Romániában tartózkodó küldöttségével folytatott tárgyalást követően újságíróknak kijelentette: a washingtoni pénzintézet elutasítja, hogy a korábban megállapított értékhez képest magasabb államháztartási hiányt engedélyezzen Románia számára. A tárcavezető a tárgyalások előtt azt mondta: az IMF küldöttségét megpróbálja meggyőzni arról, hogy a GDP 0,4―0,5 százalékát a már elkezdett infrastrukturális beruházásokra fordítsák. A kormány számára ugyanis gondot okoz, hogy az első negyedévben alacsonyabbak voltak a tervezett költségvetési bevételek, Berceanu korábban bejelentette, hogy pénzhiány miatt az idén egyetlen kilométer autópályát sem tudnak átadni. A tárcavezető a találkozót követően azonban elmondta: az IMF küldöttségének az a véleménye, hogy a költségvetés bevételeit még növelheti a román kormány, a kiadásokat is csökkentheti, hogy több pénz maradjon a beruházásokra, illetve harmadik megoldásként a magántőke bevonása is járható út ― magyarázta Berceanu az IMF elutasító válaszát.

Crin Antonescu, az NLP elnöke tegnap azt közölte: a kormány tervezi az egységes adókulcs eltörlését, 25 százalékos adót vetnének ki a 4000 lej fölötti jövedelmekre, 25 százalékra növelnék a profitadót, megkétszereznék a helyi adók és illetékek értékét. Antonescu egy munkadokumentumot mutatott be az adótörvénykönyv pénzügyminisztérium által tervezett módosításáról. ,,Az NLP mélységes megdöbbenéssel és felháborodással értesült a Boc—Udrea-kormány azon szándékáról, miszerint megszüntetnék az egységes adókulcsot, növelnék a profitadót és megkétszereznék a helyi adók és illetékek értékét" — mondta Antonescu. A pénzügyminisztérium szerint Crin Antonescu nyilatkozata, miszerint a kormány az egységes adókulcs megszüntetését és a helyi adók megkétszerezését tervezi, csak politikai spekuláció.