Tavaink tiszta tükre és homályos világa (Környezetünk)

Az Óriáspince-tető tavaszi-nyári rendezvényei Háromszék központi kilátóhelyéről a tó tükrébe szintén belenéznek. Ha viszont közelebbről is belenézünk ebbe a tükörbe, nem csak szépeket láthatunk.

A tó és a tópart adminisztrálásával ennek megépítése óta súlyos problémák vannak. Ezek felsorolásától most eltekintünk, eddig is írtunk bőven róla.

A tavalyi tógazdacsere sokak számára úgy tűnt, hogy végre rendezi a tó adminisztrálását, halasítását, és szabályozza a horgászat rendjét. Most ugyanezek az egykori panaszosok mondják, hogy a mostani állapotok még az előzőeknél is rosszabbak.

Most a szezonális panasz az, hogy a békés halak — ponty, kárász, keszegfélék stb. — horgászatának tilalma idején ezen a tavon az új tógazdák nem engedik a ragadozó halak — csuka, süllő, sügér — műcsalis horgászatát sem, holott országos szinten ez engedélyezett, az előző néhány évben a besenyői horgászvízen is lehetővé tették a műcsalis halfogást. A másik panaszcsokor az, hogy a tó halállománya erősen megcsappant, telepítés pedig nincs, csak a nagy összegű évi horgászati bérleti díj, amely az év első időszakának ötvenszázalékos kedvezménye után most 800 lej. Ez az összeg a kis nyugdíjas és a kis fizetésű polgár számára megfizethetetlen.

Sejtjük, hogy a megyei vadász- és sporthorgász-egyesület meg az új tóbérlők közötti pereskedés akadályozza a haltelepítést, aminek, mint ez kiderül, ugyancsak a horgászok isszák meg a levét. Azt viszont, hogy miért nem engedélyezik a békés halak horgászatának tilalmi idejében is a ragadozó halakét, mi sem értjük. A gazdasági ráció sem diktálhat ilyent, hisz a hosszú — két hónapos — tilalmi idő alatti bevételkiesés jelentős összegre rúg. Ennél komolyabb erkölcsi kárt okoz viszont a folyamatos tóparti zsörtölődés és horgászelégedetlenség.

Jó lenne viszont a törvényszéki pereskedéseknek egyszer már a végére jutni, hisz az érdekeltek azt remélték, ha a tónak egy gazdája — bérlője — lesz, akkor minden jóra fordul. Hát egyelőre nem fordult.