Villáminterjú Mága Zoltán hegedűművésszel (Háromszéken koncertezett a királyok hegedűse)

Ez a fő mottója száz templomi koncertsorozatának, melyet múlt év augusztus 18-án indított a budapesti Szent István-bazilikában, és melynek fővédnökségét Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke vállalta el. Mága Zoltán és két hegedűs ,,angyala" a jótékonysági koncertkörút során öt erdélyi településen — Korondon, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában — is osztatlan sikert aratott. Múlt vasárnap a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban, hétfőn este pedig a kézdivásárhelyi református templomban léptek fel, mindkét alkalommal telt ház előtt valósággal elbűvölték a zenekedvelő hallgatóságot, mely több alkalommal is felállva jutalmazta vastapssal virtuóz hegedűjátékukat. A neves hegedűművésszel a céhes városbeli hangverseny után beszélgettünk.

— Mit kell tudni nagyszabású koncertsorozatáról?

— Elsősorban azzal a céllal indítottam, hogy támogatni tudjam azokat az embereket, akik megérdemlik, és rászorulnak, a nagycsaládosokat, a beteg gyermekeket, az árvaházakat, az iskolákat, idős embereket, az ifjú tehetségeket, hiszen ösztöndíjat is hoztam létre ugyanezzel a céllal. Szá­momra felemelő, fantasztikus élmény volt ismét itt, Erdélyben játszani, ahol nagy szeretettel fogadtak. A jótékonysági koncertsorozat 31. és 32. állomáshelye volt Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely. Erdélybe sem érkeztünk üres kézzel, huszonötmillió forint értékű gyógyszercsomagot adományozunk, főleg a kórházaknak. Erdélyi fellépéseim Földes Istvánnak, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnökének támogatásával és szervezésében valósultak meg. Az alapítvány elnöke az Ordines Internationales Pro Concordatia Populorum (Nemzetközi Egyesülés a Nemzetek Kölcsönös Egyetértéséért) Lovagrend főprefektusa, lovagtársam, akivel évek óta jó barátságban vagyok. Nem először léptem fel Erdélyben, korábban például Nagyváradon Richard Claydermannal adtam nagy sikerű hangversenyt, de több ezer ember előtt zenéltem már Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is. Nagyon vártam, hogy ismét visszatérhessek Erdélybe. Látva ezt a rendkívül meleg fogadtatást, bízom abban, hogy még vissza fogok térni Háromszékre.

— Ön szolnoki zenészcsaládból származik.

— Ez így igaz, mindkét nagyapám prímás volt. Hatévesen kaptam életem első hegedűjét, tizenkét évesen már a világhírű Rajkó zenekarban játszottam.

— Bejárta a nagyvilágot, királyoknak, államfőknek, hercegeknek, grófoknak, politikusoknak és más közéleti személyiségeknek is játszott egyedül vagy világsztárokkal együtt.

— Kisgyermek korom óta turnézok, öt kontinens közel száz országában koncerteztem. Tizennégy évesen már Helmuth Kohl akkori német kancellár születésnapján hegedültem. 2000-ben a marokkói királyi udvarban arattam nagy sikert. Azóta több koronás fő előtt is felléptem. Szá­momra szent dolog, hogy a napidíjamat mindig karitatív célokra fordítom a mai napig. Persze, nekem is vannak támogatóim, mecénásaim, hiszen ez természetes dolog, mert nélkülük nagyszabású koncerteket szinte lehetetlen volna megvalósítani. Már nagyon várom, mikor jelentik be, hogy felléphetek őszentsége XVI. Benedek pápa előtt a Vatikánban. Terveim szerint az lesz az ötvenedik jótékonysági koncertem. Ha az Úr megsegít, akkor a nyár folyamán ott is fellépünk.

— Kérem, szóljon az ön által vezetett alapítványról!

— 2006-ban jegyeztettem be az Aranyhegedű Alapítványt. Abban az esztendőben nagy árvíz sújtotta Magyarországot. Szolnok megyében volt a legnagyobb árvízkatasztrófa. Akkor éppen Né­metországban turnéztam, ahonnan azonnal hazasiettem segíteni az árvízkárosultaknak. Több kamion élelmet juttattam el a rászoruló embereknek. Azzal a céllal indítottam útjára alapítványomat, hogy jobban segíthessem a nincsteleneket. Szá­momra mindennél fontosabb az adakozás, enélkül nem lenne teljes az életem.