Úr a csárdában

Cinikus kiállásának üzenete egyértelmű: az úr a házban Traian Băsescu, Emil Boc és cselédkormánya meg úgy táncol, ahogyan Cotroceni-ből fújják. Ha szükség volt még rá, most bebizonyosodott, másfél évvel ezelőtt Bocék felkenésével Băsescu megragadta a hatalmat, és ma már egymaga irányít mindent. A látszatra, az alkotmányra sem adnak. Boc most is eltűnt, mint szürke szamár a ködben, a munkaügyi minisztériumban fogalmuk sem volt a bérek, nyugdíjak, segélyek csökkentéséről, Markó Béla sepsiszentgyörgyi nyilatkozataiból kitetszett, teljesen fölöslegesen keresték állítólag közösen a legjobb megoldást, az utolsó szót mégis gazdájuk mondta ki.

Ráadásul a szakértők szerint megjósolható, hogy a drasztikus jövedelemcsökkentés balul üthet ki. Most, amikor a sok külföldi hitel után — hírlik: hárommilliárdról számot sem tudtak adni az IMF-nek — a legkiszolgáltatottabb rétegek zsebéből lopják ki a pénzt, úgy tetszik, nem számoltak azzal, hogy gazdaságélénkítő program híján még lejjebb csúszhat az ország a lejtőn, hisz valójában e buta és társadalomellenes lépéssel négymilliárd euróval csökken a vásárlóerő, ami a magánvállalatokat, a még úgy-ahogy működő kereskedelmet, szolgáltatásokat küldheti padlóra. S akkor hat hónap múlva ismét ott fogunk állni, ahol a part szakad. Emberellenes a fűnyíróelv szerint elképzelt fizetés- és nyugdíj-, illetve szociális- és munkanélkülisegély-csökkentés, a minimálbér visszaszorítása 600 lejre. Azt még Cotroceni urának is illenék tudnia, hogy 600—700 lej egynegyede közel sem azonos a 10 000 lej negyedével. Míg a kis jövedelemből élőknek létkérdés az a 200—300 lej, a demokrata liberális klientúra fütyül arra, hogy kevesebb a havi fixe, a nagy pénzt úgyis az államra tapadt piócavállalkozásaival nyeri, s ahhoz, lám, a cotroceni-i teljhatalmú úr nem piszkált.

A kiszolgáltatott milliókba rúgott még egyet. Ha már ő az úr a csárdában.