Százból kilencet fejeztek be

Az ország tizenkét megyéjét amiatt rótta meg az oktatási miniszter, mert a kiutalt pénzek alig 10—15 százalékát vagy ennél is kevesebbet költöttek el az óvodák, iskolák javítására, korszerűsítésére. Ezek között kullog Kovászna megye is, ahol a jóváhagyott száz beruházásból harminckilencet az iskolák, hatvanegyet a helyi tanácsok bonyolítanak le. A megyei tanfelügyelőség e téren csupán abban közvetít, hogy az elvégzett és kiszámlázott munka értékét lekéri a szaktárcától, és azt eljuttatja ahhoz, aki felel az illető beruházásért. Arról, hogy az egyes települések miként gazdálkodtak, illetve nem gazdálkodtak a jóváhagyott pénzösszegekkel, Keresztély Irma főtanfelügyelőt kérdeztük.

Megtudtuk, hogy a márciusi kormányhatározattal negyven, a májusival huszonnyolc, a júliusival tizenhárom és az augusztusival tizenkilenc beruházást hagytak jóvá a megyében. Leginkább azok az iskolák és helyi önkormányzatok felelősek a pénzek el nem költéséért, amelyek már az első hullámban pénzt kaptak, de még csupán a közbeszerzés lebonyolításánál tartanak, illetve meg sem indították az eljárást. A főtanfelügyelő szerint olyan polgármesterek is vannak, akik nem terjesztették a tanács elé a kiutalt összeg bevételét a helyi költségvetésbe, így az nem szerepel elkölthető pénzként a település büdzséjében, magyarán: egyetlen lépést sem tettek az összeg felhasználása érdekében. A májusban jóváhagyott beruházásokkal sokan azért nem törődtek, mert a települések elöljárói közül többen egy-két hónapig a falunapokat szervezték, nem foglalkoztak az óvodákkal, iskolákkal, így a közbeszerzést későn indították el, és a mai napig sem kötötték meg a szerződéseket a munkálatokra. A főtanfelügyelő az érintett iskolaigazgatókat, könyvelőket is hibáztatja, akik nem ismerik kellően a törvényeket, nem lépnek időben a beruházások megkezdéséért.

A legkritikusabb a helyzet azon a tizenegy településen, ahol e téren még semmi sem történt, bár közülük kettő már márciusban tudta, hogy mire mennyi pénze van. A bodzafordulói napközi otthon bővítését nem lehetett megkezdeni, mert a tanács nem rendezte a telek jogi állását, a nagybaconi önkormányzat szintén nem lépett az óvoda bővítése érdekében. A májusban jóváhagyott beruházások közül nem kezdődött meg a pákéi és a szacsvai I—IV. osztályos iskola javítása, utóbbit, valószínű, lebontják, és a kiutalt pénzből az új épület tervét készítik el, és ugyanebből a hónapból származik a baróti campusra kiutalt összeg elköltése körüli tehetetlenség, amit elsősorban a be nem fejezett iskola továbbépítésének tervezési akadályai idéznek elő. Ennek a korábbi esztendőkből származó felelőtlen gondozása bonyodalmait a főtanfelügyelő egy tervezőcéggel és a helyi vezetőkkel kívánja kibogozni, a mulasztásokat behozni, s így év végéig sikerül talán a pénz egy részét elkölteni.

További kuszaságok: a kovásznai önkormányzat olyan telket vásárolt az új óvoda számára, amiről utólag derült ki, hogy több tulajdonosa van, akik újabb követelésekkel jelentkeztek; Csernátonban van esély az iskola korszerűsítési munkálatainak megkezdésére és befejezésére a határidő végéig; a Barátoshoz tartozó Teleken az elemi iskolát kellene bővíteni, Polyánban az óvodát javítani, Nagypatakon még csak az elképzelésnél tartanak egy multifunkcionális épület létrehozására az iskola udvarán, a zabolai 1-es óvodában még el kell végezni a főjavítást.

Az el nem költött pénzek feketelistáján az említett tizenegy egység szerepel az első vonalban, de a főtanfelügyelő szerint azoknak a beruházásoknak a gazdái is legalább ennyire felelőtlenek, akik már márciusban, májusban tudták, mennyi pénzük van, és nem léptek azonnal. Az oktatási tárca szeptember 15-éig adott határidőt a szerződések megkötésére az első három hullámban jóváhagyott beruházások esetén, és 22-éig azok számára, akik augusztusban szereztek tudomást az elkölthető pénzről. Akik ezt nem teljesítik, azoktól visszavonják a teljes összeget.