Magyar Gombóc Sanghajban (Határhelyzetek)

A magyar kiállítási pavilon sztárjai viszont nem ezek a fantomtervek, hanem a Magyar Gömböc, amelynek világsikerét az is jelzi, hogy a helsinki repülőtéren az éppen Pekingből hazautazó Domokos Gábor kézicsomagjában a biztonsági vizsgálat műszerei gyanús tárgyat mutattak ki, amire riasztották a fegyveres, golyóálló mellénybe öltözött kommandósokat, kiürítették és lezárták a csarnokrészt, amelyben a helsinki kitérővel hazautazó professzor is tartózkodott, és a csomagból előkerítették a 90 mm átmérőjű, műanyagból készült Magyar Gömböcöt, amely tulajdonképpen Vlagyimir Igorjevics Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtésének kivitelezése. Az orosz tudós sejtése szerint létezik olyan homogén test, amelynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van. Az egyensúlyi pontok gömböcbe való helyezésük révén, akárcsak egy keljfeljancsi, minden helyzetből ugyanabba a pozícióba állnak vissza.

Nos, kell-e ennél nagyobb reklám a gömböcnek, mint a helsinki kommandós beavatkozás?

Magyarországon mégsem ez a fő hír, hanem az a pénzpazarlás, amelyet a Sanghaji Világkiállítás magyar pavilonjába beleöltek, s amit Szunai Miklós, a Sanghajba kiszálló Széchenyi Tudományos Társaság elnöke ,,minden magyar nevében felháborító pénzpazarlásként" határozott meg, s egyenértékűnek tartja a budapesti Dózsa György úti Időkerékkel, amellyel Medgyessy Péter miniszterelnök lepte meg a magyarokat.

Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, aki kínai meghívásra részt vett a 189 nemzet által létrehozott, valaha is legdrágább világkiállítás pavilonjainak értékelésében a világ minden tájáról meghívott akadémikusok társaságában, egyenesen hazaárulásnak minősítette a magát utolsó helyre leküzdő magyar pavilont, amelyben gyakorlatilag semmi nincs abból, amit a Jobb város — jobb élet mottójú, a kínai államnak hatvanmilliárd dollárjába kerülő világrendezvény kínál.

Mindezekkel Galambos István, a magyar pavilont létrehozó kft. vezetője nem ért egyet, a magyar pavilon sikeres, állítja: ,,az emberek imádják".

A sanghaji affér egyébként a magyar közállapotokat ellepő, egymásnak ellentmondó értékítéletek ütközőpontja is. Ebből a jelenségcsoportból bizonyára nem ez lesz az utolsó. A világkiállítás aszerint jeleníti meg a magyarságot, amilyennek a mostani választásokon háttérbe szorult politikusok és ideológusok Budapestet láttatni szerették.

Magyar szimbólumok nélkül.

Így alakul át a Magyar Gömböc Magyar Gombóccá, amely egyszer valakinek mindig a torkán akadhat.