Társat keres indiai tanulmányútra (Kőrösi Csoma Sándor nyomában)

— A nyugat-indiai Gudzsarát tartományban található Kács-félszigeten nagyon érdekes dolgokra bukkantunk eddigi útjaink során — mondotta a társkereső —, talán akad olyan régész, művészettörténész, levéltáros, könyvtáros, néprajzos vagy bárki más, akinek érdeklődését felkeltheti e vállalkozás. Az elmúlt években Csáji Koppány László és Aradi Éva több olyan előadást felolvasott a Csoma-napokon, melyből kiderült, hogy több közép-ázsiai nép elfoglalta Indiának e részét, és évszázadokig uralta is, utódaik ott maradtak, és máig ott élnek. Az ő kutatásaikból tudjuk, hogy a hunoknak ma legalább ötvenmillió leszármazottja él Indiában, aki beszéli a hindi nyelvet, de a maguk nyelveit is, egyiket például Kerala államban húszmillió ember beszéli. Cé­lunk az lenne, nézzünk utána, mi maradt meg a fehér hunok valamikori kultúrájából az említett félszigeten, ahol eddigi három utunkon a lókultusz nagyon komoly nyomaira bukkantunk templomokban, temetőkben és egyebütt. Én körülbelül kétszáz olyan követ láttam, amely huszárt, ,,lófőszékelyt" ábrázol. Ezeken felirat is található, amit ezúttal meg kellene fejteni helyi muzeológusok segítségével. Abban reménykedünk, hogy nagy adatgyűjteménnyel jövünk majd haza, mely 1100 évet ölel fel a IX. századtól a XIX.-ig azokról a lovas harcosokról, akik magukat radzsutoknak nevezik, amióta betagolódtak az indiai társadalomba, annak is második legelőkelőbb harcos sátria kasztjába.

Az esetleges csatlakozó jó, ha némi angolnyelv-ismerettel is rendelkezik, bár Aradi Éva kutató, aki elkíséri a társaságot, az angol mellett a hindi nyelvnek is jó ismerője.