Megalakult az új ­magyar parlament

Már az előzmények, a méreteikben is rendkívül különböző frakciók bevonulása jelezte, a parlamenti kifli különböző szeleteiben ülők kapcsolata meglehetősen viharos lesz az elkövetkezőkben. Hiszen miközben a Fidesz hatalmas képviselőcsoportja a főbejárat lépcsőjén fényképezkedett, az MSZP és az LMP tagjai szinte észrevétlenül jöttek a tisztelt házba, a Jobbikosok pedig a szent korona előtt tették le a maguk különbejáratú esküjét. Hogy aztán a hivatalos eskü alatt zakóját levető, és gárdás mellényben megjelenő Jobbik-elnök láttán a szocialisták hátat fordítsanak társaiknak.

Mindez persze csak apró, villanásnyi ideig okozott izgalmat a padsorokban, illetve a karzatokon szép számban lévő vendégek sorában. S annak mindenképp örülhetünk, hogy a határon túli magyar szervezetek küldöttségét rögtön a bejelentkezés után köszöntötte a korelnök.

Az új Országgyűlés ilyen hangulati elemek között kezdte meg munkálatait. A feladatok és a felelősségek kereszttüzében elválik, milyen szerep jut neki az újkori magyar parlamentarizmus történetében.

Az Országgyűlés elsődleges feladata a gazdaság rendbehozása — mondta Sólyom László az alakuló ülésen. Az államfő szerint szinte emberfeletti feladat vár az új Országgyűlésre, ugyanis Magyarországot talpra kell állítani, és ez történelmi feladat. Mint mondta, az a bizalom és felhatalmazás, amelyet a munkáját most megkezdő Országgyűlés a választóktól megkapott, sokkal többre kötelez, mint ami egy új parlamenti ciklussal szokásosan együtt jár. Ez a parlament egy morális válsággal terhelt korszak után az erkölcsi kudarc kockázatát is viseli — tette hozzá. A köztársasági elnök felidézte a húsz évvel ezelőtti parlamenti alakuló ülést, kiemelve a párhuzamokat és különbségeket. Hasonlóság van a közérzületben, a várakozásokban és a múlt tagadásában, más a helyzet annyiban, hogy az alkotmányos keretek már adottak, erre kell építeni a jövőt — fejtette ki. A Jobbikra utalva elmondta: foglalkozni kell azzal a szembeötlő különbséggel, hogy az 1990-ben megalakult történelmi parlamentben nem volt radikális jobboldali párt és frakció, most viszont ,,a választók akaratából van". A köztársasági elnök úgy fogalmazott: ,,le kell szögeznünk, hogy minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa, jogállásukban nincs különbség". Nem engedhető meg, hogy gyűlöletre uszítás hangozzék el az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából — hangsúlyozta. Kiemelte a Lehet Más a Politika parlamentbe jutását is, mely kapcsán úgy fogalmazott: a parlamentbe jutott az a párt, amely a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a fenntartható fejlődést tartja egyik fő és jellegadó feladatának. Ezzel az európai törvényhozásoknak nemcsak egy negatív, hanem egy pozitív megfelelőjével is rendelkezik ez az új Országgyűlés — vélekedett. A gazdaság rendbehozása mellett felhívta a figyelmet több teendőre, így a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítésére, a korrupció megfékezésére, a szegénységre, a cigányság integrációjára.

Az új képviselők mandátumának igazolása és az ünnepélyes eskütétel után — amelyet a történelmi zászlók bevonulása előzött meg — a korelnök bejelentette az új Országgyűlés megalakulását. Az eskütétel idejére Vona Gábor Jobbik-elnök levette zakóját, és gárdamellényben tett esküt. A mellény hátoldalán hímzett oroszlán látszott, az elején árpádsávos pajzs. Az MSZP budapesti képviselői ez ellen tiltakozva kitűzőt raktak fel ruhájukra, amely egy horogkeresztet kukába hajító embert ábrázol. A gesztus Sólyom László felháborodását váltotta ki, a köztársasági elnök szerint a parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására. Szerinte, ha a Jobbik frakcióvezetője a jogsértéssel kérkedve esküszik a jogszabályok betartására, hamis esküjével ,,a hazugságot fogja képviselni az új Országgyűlésben". Vona Gábor nem érzi jogszabálysértésnek, hogy gárdamellényben tette le a képviselői esküt tegnap a parlamentben. A Jobbik elnök-frakcióvezetője azt mondta: ha ez mégis jogszabálysértés lenne, akkor állampolgári engedetlenségnek fogja fel, és vállalja az azzal járó következményeket. Azzal indokolta, hogy csak a képviselői eskü alatt vette le zakóját, úgy érezte, az az a pillanat, amikor a legjobban tudja kifejezni szolidaritását azok iránt, akiket ,,az előző kormányzat meghurcolt, és jogtalanul, antidemokratikus módon üldözött".

A Magyar Köztársaságnak van kormánya, a Bajnai-kormány, amelynek nem joga, hanem kötelessége megtenni a lépéseket annak ügyében, hogy a Jobbik elnöke gárdamellényben tette le a képviselői esküt — mondta a Fidesz frakcióvezetője az eset kapcsán. A szocialisták feljelentést tesznek Vona ellen.

A képviselők 353 szavazattal a 17 ellen a fideszes Schmitt Pált választották az Országgyűlés elnökévé. Az Országgyűlés újonnan megválasztott elnöke beszédében azt mondta: a széles körű nemzeti összefogás mellett arra is szükség van, hogy a képviselők vállaljanak felelősséget 15 millió magyar ember sorsáért. A Fidesz—KDNP benyújtotta a kormány megalakításával összefüggő előterjesztéseit, és jobbikos, valamint LMP-s kezdeményezések is a Ház asztalára kerültek. A Fidesz—KDNP az alkotmányban rögzítené, hogy legfeljebb kétszáz fős, maximum tizenhárom nemzetiségi képviselővel kiegészülő Országgyűlés működhet Magyarországon. A párt ennek és a miniszterelnök-helyettesi pozíció létrehozásának érdeké­ben kezdeményezte az alaptörvény módosítását, javaslatát már tegnap beterjesztette a Ház elé, miután Sólyom László a Fidesz elnökét, Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek, a leendő kormányfő egy, a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat elfogadását javasolta az Országgyűlésnek. A felkért miniszterelnökként tartott első beszédében a Fidesz elnöke felolvasta azt a politikai nyilatkozattervezetet, amelyet a parlament elé terjesztett a nemzeti együttműködésről. Orbán Viktor beszéde elején kiemelte: nem először áll itt, nem először vállalkozik kormányalakításra. ,,Tudom, mit vár az ország, és azt véghez fogom vinni" — fogalmazott. Hozzátette: küzdelemre vállalkozik, amelyben nagy erőkkel találja magát majd szembe, de őt az akadályok nem térítik el. A leendő kormányfő köszönetet mondott a választóknak, akik sok csalódás ellenére kitartottak a demokrácia mellett, és soha nem látott összefogással kiálltak a nemzeti egységért. A nemzeti együttműködés nyilatkozatában hangsúlyozta: Magyarország visszaszerezte önrendelkezési jogát. Az önrendelkezésért vívott küzdelem 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez — áll a nyilatkozatban. ,,Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesz közös jövőnk tartóoszlopa. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat" — idézte a dokumentum szövegét.

Az ülés végén a Szózat után jobbikos képviselők elénekelték a székely himnuszt. Az éneklésbe a Fidesz—KDNP képviselői közül is többen bekapcsolódtak, az MSZP-s képviselők közül eközben többen pakolni kezdtek.