Mit rejteget a bölöni Előhágó? (A vidéki ipar lehetséges tartalékai)

Érdemes felfigyelni arra az ötletre, kezdeményezésre, amellyel a bölöni önkormányzat találkozott: egy osztrák vállalkozó a település mögötti, széles dombvidék gyomrában rejtőzködő, könnyűszerrel kifejthető épületkő, kavics után érdeklődött. Szakemberek szerint, mert azok véleményére támaszkodtak, ilyen lenne a község és Bölönpatak közötti, Előhágó nevű terjedelmes magaslat.

— Minket minden érdekel, amiből valamelyes hasznot tudna hajtani a község — részletezett Sikó Imre polgármester. — Az Előhágó, talajviszonyai miatt (talán éppen azért, mert igen vékony ott a termőtalaj — Kgy. Z. megj.) legelőnek sem nagyon alkalmas, s így elképzelhető, hogy felépítésében van olyan kőanyag, amilyen után az esetleges befektető érdeklődik.

A terület valóban a Baróti-hegység úgynevezett lejtőtörmelékes térségében található, s elképzelhető, hogy az agyagos márgákban az őserózió által felszaggatott, szétdarabolt, feltételezhetően pados szerkezetű, tehát lapos homokkődarabok húzódnak meg. Ezekből a mai modern technika segítségével, egyszerű buldózerekkel és kisebb kapacitású exkavátorokkal olcsó épületkő nyerhető. Az elmondottak alapján az Előhágó szakszerű átkutatása nem tűnik hiábavalónak, annál is inkább, mivel egyre inkább divat az udvarok, járdák kőlapokkal való kirakása, és az olcsó kőtörmelékes anyag azoknak a közel fekvő erdőipari utaknak a feljavítására is alkalmas lenne, melyeket most kapnak vissza az önkormányzatok, s melyeknek felújítására messziről, Mikóújfaluból, Málnásról vagy éppen Brassóból kellene drágább tört követ hozatni. Pados homokkőlapok sok helyen találhatók a megyében. A hagyomány azt tartja, hogy a csíksomlyói kegytemplom pádimentumát alkotó kőlapokat éppen megyénkből, a kurtapataki Laposkő-bányából szállították.

A sepsikőröspataki egykori Nyíres-tető, a ma Fenyvesnek nevezett magas előhegy oldalában több, még a 14 métert is elérő ún. mesterséges barlang bújik meg, s az egyiknek neve: Ploti-barlang. Amikor a helybeliektől a keletkezésük felől érdeklődtünk, elmondták, hogy emberek vájták-mélyítették a járatokat, ugyanis a puha homokos-agyagokból építésre alkalmas köveket találtak, melyeket csákánnyal, kézi erővel könnyen kifejtettek, legurítottak a meredek hegyoldalon, felhasználták a közeli házak építésére, s talán még ,,a Vadas-hágó felé tartó út kikövezésére is" jutott belőlük. Azt is mondták, hogy ezt a kifejtett követ köbméternyi rakásokba kirakták az út mellé, és onnan eladták. Sylvester Lajos mesélte, hogy az észak-amerikai Sziklás-hegységben hagyományos ez a tevékenység, hosszú kilométeres szakaszokon kasztákban állnak a lapos épületkövek, melyeket, akárcsak az épületanyag-raktárakban, eladásra kínálnak.