Huszártoborzó Felső-Háromszéken

A huszárok, fúvósok, táncosok és zenészek a verbuválás százhatvankét éves hagyományát elevenítették meg, a középkortól a XIX. századig a verbuválás (toborzás) az új tagok bevonásának egyik módját jelentette a hadseregben. A mostani hagyományőrző toborzáson látható volt mind a huszáros elegancia, mind a katonás fegyelem, persze mindez jó kedvvel, dallal kísérve. A szervezők szerint a másfél nap alatt több mint hatezer emberrel találkoztak.

A huszártoborzón több mint ötven gidófalvi, illyefalvi, bodoki, sepsibükszádi, csíksomlyói, székelyudvarhelyi, gyergyói, ká­szoni, csíkszéki Mátyás huszár és a magyarországi Vácról érkezett lovas és gyalogos huszár vett részt, tette meg lóháton, szekéren vagy más járművel a közel hatvan kilométeres utat. A toborzó megnyitóján Györffy-Villám András, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke is részt vett. Minden olyan településen, ahol toboroztak, a polgármester, illetve alpolgármester fogadta, köszöntötte őket, és szalagot tűzött a megyezászlóra. A huszártoborzót Tamás Sándor megyeitanács-elnök lóháton járta végig.

A huszártoborzó szombaton reggel szimbolikus módon éppen a kézdivásárhelyi egykori altisztképző katonai nevelde épülete előtt kezdődött, ahol Balázs Antal sepsiszentgyörgyi ny. tanár és vőfély a Gergely Zoltán által irányított kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes táncosai segítségével az első toborzási ceremóniát is megtartotta. Vélhetően a korai időpont miatt a céhes városban volt a legkevesebb érdeklődő. ,,Hazánk védelmére éljünk ezen alkalommal, mellyel élni minden honfitársunknak kötelessége. Nyílt karokkal várjuk tehát azon barátainkat, akik velünk e üdvös célra egyesülni kívánnak" ― hangzott el a toborzó szövegében. ,,Hazánk és magyarságunk védelmére utolsó csepp vérünkig készek vagyunk" ― mondták az újoncok esküjükben. Innen a hagyományőrzők énekszóval az első szekéren ülő tanulók klubja fúvószenekarával az élen Kézdiszentlékek felé indultak, ahol a Porond nevű falurészen levő parkban népes érdeklődő várta és fogadta őket. A házigazdák pálinkával, vízzel és kaláccsal kínálták meg a vendégeket, akik első nap még Kézdiszentkereszten, Esztelneken, Kézdialmáson, Alsólemhényben és Bereckben ismételték meg a toborzási szertartást, Bélafalván, ahol a Tuzson János Hagyományőrző Egyesület tagjai fogadták őket, csak negyed órára álltak meg, és ez idő alatt megkoszorúzták a Nyergestető hősének az iskola falán található domborművét. Kézdivásárhely kivételével ― ahol furcsa módon még egy pohár vízzel sem kínálták meg a huszárokat ― minden érintett községben szilvapálinkával, kaláccsal, köszöntővel, tánccal és énekszóval fogadták az elfáradt huszárokat. Esztelnekről a hirtelen érkező zápor miatt több mint egyórás késéssel indulhattak tovább Kézdialmás felé. Az első nap Bereckben toborzással, a művelődési központban hajnalig tartó huszárbállal és hat újonc avatásával zárult. A huszárbálon fellépett a László Attila által vezényelt, 1921-ben alakult sepsiszentgyörgyi magyar férfidalárda.

Tegnap reggel a huszárok kipihenten indultak tovább Gá­bor Áron szülőfalujából Kézdimartonos irányába, ahonnan Ozsdolán és Hiliben áthaladva kétórás késéssel érkeztek meg Gelencére, ahol a Jancsó Benedek-iskola melletti téren több száz fős tömeg fogadta. A téren a huszártoborzó a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Ezt követően a művelődési otthon nagytermében Tamás Sándor és dr. Ká­dár László hagyományőrző huszárkapitány emléklapot és -érmét adott át az összes résztvevőnek és támogatónak, elmondva azt is, hogy a következő években is megszervezik a huszártoborzót.