Belföldi hírek

Valer Suciu szakszervezeti elnök szerint tiltakozásuknak semmilyen hatása nem volt a kormányra, nem is hívták tárgyalni a szakszervezeteket. „A tiltakozást a politikusok és prefektusok nyomására függesztjük fel, elbocsátással fenyegették az alkalmazottakat. A legutóbbi napok a demokrata liberális totalitarizmus meghonosításának egyértelmű jeleit mutatták. Fenyegetésekkel, különböző forgatókönyvekkel elbátortalanították kollégáinkat, és ők engedtek a nyomásnak. Elszegényedve és fenyegetetten sokan úgy vélték, okosabb, ha visszatérnek dolgozni" — ecsetelte Suciu. A sztrájk felfüggesztése ellenére folytatják a szakszervezeti harcot, részt vesznek az Alfa Kartell által szervezett minden tiltakozáson, csatlakoznak a bizalmatlansági indítvány megszavazásának napjára tervezett parlament körüli élőlánchoz.

Visszaküldte a parlamentnek a magas rangú állami tisztségviselők vagyonának vizsgálatáról szóló törvénytervezetet Traian Băsescu államfő, aki a törvényhozó testület által korábban elfogadott jogszabály több előírását kifogásolja. A korrupció visszaszorítására irányuló jogszabályt a szenátus május 12-én fogadta el, alaposan „felvizezve" a kormány tervezetét. A felsőház döntése értelmében a vagyonvizsgáló ügynökség csak korlátozott hatáskörrel végezhetné munkáját. Ezért kérte Băsescu a jogszabály több rendelkezésének felülvizsgálatát. Az elnöki hivatal tegnapi közleménye szerint Băsescu egyebek között azt kéri a parlamenttől, hogy a nyilvánosságnak szánt és a titkos vagyonnyilatkozatok — ez utóbbihoz csak a vagyonvizsgáló ellenőrök férhetnek hozzá — között ne legyen jelentős eltérés, és valóban csak a személyes adatok maradjanak ki a nyilvános vagyonnyilatkozatokból. Szerinte nem minősíthető magánszférát sértő személyes adatnak az, hogy egy tisztségviselő mi módon került egy ingóság birtokába, mekkora ingatlannal rendelkezik, s annak mekkora az adózási értéke, mint ahogy az sem lehet titok, hogy a tisztségviselő mely vállalatnál birtokol részvényeket. A parlament ugyanis ezeket az adatokat is törölné a nyilvánosságnak szánt vagyonnyilatkozatokból. Azzal sem ért egyet az államfő, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség ellenőrei a tisztségviselő mandátumának lejárta után csak egy évig vizsgálódhatnak, és kéri, hogy ezt az ellenőrzési időszakot terjesszék ki három évre, ahogy az a korábbi jogszabályban is szerepelt. Azt is kifogásolja, hogy az általános választásokon részt vevő jelölteknek nem kell vagyonnyilatkozatokat benyújtaniuk a választási hatósághoz.

Kedvezően véleményezte tegnap a képviselőház munkaügyi bizottsága az egységes nyugdíjazási rendszerről szóló törvénytervezetet. A honatyák nagyobbrészt jóváhagyták a kormány tervezetében szereplő intézkedéseket, az egyik legfontosabb módosítás a nyugdíjkorhatár csökkentése két évvel, 63 évre a nők esetében. Valamelyest csökkentették — 0,75 százalékról 0,65 százalékra — a korhatár előtti nyugdíjban részesülők havi levonási arányát. Maradt a tervezetben az a rendelkezés, miszerint az úgynevezett kiemelt nyugdíjakat is a befizetett járulék alapján számítják ki.

Elfogadta az egészségügyi decentralizációról szóló jogszabálycsomagot tegnapi ülésén a kormány. Az egészségügyi decentralizáció a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kórházak vezetőségét az önkormányzat nevezi ki, és szintén a helyi testület kapja meg a felügyeleti jogot az egészségügyi biztosítóval kötött szerződés felett: ellenőrizheti a menedzserek munkáját, a pénz felelős elköltését. Cseke Attila egészségügyi miniszter elmondta: a tárcához tartozó 435 kórház közül 373 kerül át ezzel a lépéssel az önkormányzatokhoz, a helyi vagy megyei tanácsok felügyelete alá. A lista végleges, a tegnap elfogadott kormányhatározat hagyja jóvá, az átadás harminc napon belül megtörténik, tehát a következő menedzseri versenyvizsgát már az önkormányzatok szervezik meg. A minisztérium kötelékében marad 62 országos rangú egészségügyi intézmény, szakintézetek, illetve néhány, egyetemi központban működő sürgősségi egyetemi kórház.