Sepsiszentgyörgy, 2017. november 18., szombat 15:58
Köszöntjük Jenõ nevű olvasóinkat!

Egy felélesztett székely művész (Hiánypótló monográfia)

2010. június 17., csütörtök, Kultúra
A jogtalanul háttérbe szorított, már-már elfeledett háromszéki származású képzőművész, Mágori Varga Béla (1897—1998) változatos színterű életművének felkutatására és szakmai látókörbe való méltó visszahelyezésére vállalkozott Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész.
A kutatónak nem volt egyszerű dolga a gazdag, terjedelmes életmű felkutatásával, hiszen a matuzsálemi kort megélt, alapjában véve visszahúzódó művész alkotási megnyilvánulásairól hiányos dokumentáció maradt az utókorra. A művészi életút feltérképezése így is tartalmas emléktárlatot és hiánypótló kismonográfiát eredményezett.
Az imecsfalvi szü­letésű Mágori az első világháború olasz frontját és az impériumváltást megszenvedő hányatott sorsával lett a budapesti Képzőművészeti Főiskola diákja Rudnay Gyula tanítványaként. Főiskolai évei alatt, de a későbbi két évtizedben is gyakran járt haza szülőföldjére alkotni, ezáltal is közelebb vinni a székely táj- és életszellem sajá­tosságait, kisebbségbe jutott vívódásait a magyar főváros gazdag kulturális légköréhez. Gyergyóban a hivatalnok és műgyűjtő Gál Ferenc ösztönző pártfogását élvezte több művésztársával együtt. Az Olaszországban megrendezett kiállítása és az itt szerzett rangos szakmai elismerése tovább lendítette a pályán. A zajos és zaklatott 1940-es évek időszaka mégsem kedvezett számára, a mellőzés sérelmét kellett elszenvednie, melyet még borúlátó hangulata is befolyásolt. A Rákosi-korszak megaláztatásait átvészelve, 1958-ban rendezte meg gyűjteményes kiállítását a budapesti Műcsarnokban, de még abban az évben elhagyta Magyarországot, és a zsúfolt brazil nagyvárosban, São Paulóban telepedett le véglegesen. Az itt megélt negyven év alkotói tevékenységéről kevés információ maradt fenn. A kutató számára is homályba borult időszakot az 1982-ben, szintén a pesti Műcsarnokban megrendezett Tisztelet a szülőföldnek című tárlat töri meg, melyre Mágori Varga Béla több munkáját is hazaküldte.
A most megjelent monográfia az életút következetes felvázolásán kívül minőségi reprodukciókkal mutatja be Mágori itthon maradt fiatalkori alkotásainak egy részét, mely művek a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár falain június végéig láthatóak. Az érzelmileg lágy beállítású, de mély drámaiságot hordozó festmények és grafikák a Székely Nemzeti Múzeum Képtárának, a mecénás Gál Ferenc örököseinek, a csíksomlyói Antal családnak és három budapesti műgyűjtőnek (Arányi János, Nagy Zoltán és Patkó András) a tulajdonából kerültek a kiadványba. Az igényes monográfia a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg.
Hozzászólások
2010-06-17: Kultúra - Bogdán László:

Önarckép az időben (Ütő Gusztáv életműtárlata)

Önarckép, 2010
(Tetemrehívás) Miközben Ütő Gusztáv Sepsiszentgyörgy négy kiállítótermében megtekinthető életműösszegezésén töprengek, egyre az Ady-sorok járnak bennem, hiszen erről van szó...
2010-06-17: Kultúra - Czegő Zoltán:

Emlékművük — az életfa

Valami nyomot hagyni maga után — szinte mindenkinek szándéka az életben. A gazda épít, az író ír, az orvos — hát az orvos gyógyít, és amit maga mögött hagy, az maga az élet(ek) meghosszabbítása. Nem kevés monumentnek.