Tartalom
2012. május 26., szombat:
Legolvasottabb 10 írásunk: Legtöbb hozzászólás: |
2010. június 19., szombat: Roma szombat Cigánytelepek, nyomornegyedek, roma gettók Erdély fővárosában sincs másként
Sepsiszentgyörgy számára is szempontadó lehet a kolozsvári városi tanács minapi döntése, miszerint nem épül két hektáron szociális lakásnegyed a város határában, ahol három cigánytelep népét költöztetnék össze. Mindössze annyi történik, hogy 3000 négyzetméteren 18—20 szükséglakást emelnek a Pata Rét és a vasúti sínek között elhelyezkedő területen. A tanács azért vetette el a negyedépítés tervét, nehogy azzal vádolhassák meg, hogy gettóba kívánja zárni a cigányokat.
A másfél szobás sorházak különben 47 négyzetméteres hasznos alapterületűek lesznek, a városvezetés a közművesítés megoldását is vállalja: vizet, villanyt vezetnek be, és a csatornarendszerhez is csatlakoztatják a házakat. A projekt rendelkezésére álló 3000 négyzetméteres területet idővel 2700 négyzetméterrel toldják majd meg, amelyen további szükséglakásokat húzhatnak fel.
No de mi a különbség a szükség- és a szociális lakás közt?
,,Ezeket a tervezett ingatlanokat azért nevezzük szükséglakásoknak, mert a három telepen lakók közül szociális lakásokra sokan nem lennének jogosultak: olyanok is élnek közöttük, akik már birtokoltak lakást, és azt különböző okok miatt elveszítvén kerültek a város szélére" — tisztázta az alpolgármester.
A gettóépítésről lemondó önkormányzat megfogadta, amit Cătălin Berescu építész, a bukaresti Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem tanára tanácsolt, aki kutatta a mélyszegénységben élők lakáskörülményeit. Ő megállapította, amíg a társadalom szélére sodródottak vegyes környezetben élnek, van esély az integrációjukra — ez a gettóból lehetetlen. Interjújában arra figyelmeztet, egy nagy kiterjedésű gettó időzített bombához hasonló: ,,Ha a kirekesztetteket gettókba zsúfoljuk, ha a városokat »underclass« fogja körülvenni, akkor a helyzet előbb-utóbb robbanni fog. Ha kitelepítik őket, elvágják őket a forrásaiktól."
Tanuljunk belőle
Nos, eddig a hír és az indoklás. Mit hasznosíthat mindebből a sepsiszentgyörgyi városvezetés?
A cigányság elvárásainak ellentmondásossága nyilvánvaló, nem vitás, hogy jó részük kényszerűségből szorult a telepre, és bár szabadulni kíván onnan, a lehúzó környezetből, az saját erőből nem sikerül neki. Érdemes megfigyelni, hogy a városban többfelé élnek cigány családok családi házban vagy ún. blokkban, magyar szomszédok közt, és e beilleszkedési kísérlet jórészt sikeresnek nevezhető. Főleg az ún. réti-libóci cigánytelep felszámolása után tudtak egyesek megkapaszkodni az új környezetben, ha volt állandó jövedelmük, fizetni tudták az adókat, illetékeket, rezsit. Példák vannak rá a Széna, a Lázár Mihály, a Puskás Tivadar utcában és az Olt negyed nem egy tömbházában.
Nem sikerült viszont ez a fajta integrációs kísérlet az Őrkőn, kimondott kudarc volt az itt számukra épített tömbházak benépesítése, ellenben megfigyelhető, hogy a városi utcák, pl. a Váradi József vagy a Kender utca felső végén felhúzott, az ott az építészeti rendet betartó házak még egy integrációs szándékot tükröznek, gazdáik jórészt telekkönyvezett ingatlanokban laknak, azontúl azonban a káosz kezdődik.
És az ott anarchikus rendetlenségben álló viskókban él a telep nagyobb része. Kívül minden jogrenden. Eme tömeg képezi azt a szociális bombát, melyről a sajtó beszél. Egyik megoldási kísérlet szerint a szabályos házsorokat azokból kiinduló új utcákat teremtve kellene meghosszabbítani, lépésről lépésre rendezni a telepiek helyzetét jogilag és szociálisan, amihez persze bontani és építeni egyaránt kellene. Itt alapozni lehetne azok saját erőfeszítéseire is, akik arra törekszenek, hogy ott rendezzék helyzetüket. A szétköltözést is lehetne bátorítani, ahhoz azonban még több pénzre lenne szükség. Ilyen tendencia is megfigyelhető a városban, de a jobban kereső romák, akik ezt megengedhetik maguknak, vajmi kevesen vannak. Ámbátor példát tudok felhozni rá még falvakon is, Gidófalváról például, ahol lent, a faluban vásárolt telken épült új házában kívánja folytatni életét egy megtollasodott polgár.
Külön, mégis együtt
Nos, mi a teendő?
Nyilván, mindkét irányulás támogatására fel kellene készülnie a városnak, az ingyenes vagy kedvezményes telekosztás például szóba jöhető módszer. De nem szabad lemondani a pénzhiány miatt egyelőre elakadt tervről, mely szociális lakásokat szánt a roma közösségi ház szomszédságába, illetve mely a Debren-patak mentén telkeket mért volna ki fiatal családok számára a mai telepen belül.
Ne tagadjuk: az, hogy a cigányság zöme egy helyt lakik, előnyökkel is jár, mutatja ezt a Néri Szent Fülöp Iskola eredményes működése. A roma gyerekek iskoláztatásában soha annyira nem jutottunk volna, ha nem külön rájuk szakosodott iskolára bízzuk őket. E szakosodást szerintem a tanterveknek is el kellene mélyíteniük, mi több, figyelembe kellene venni házasodási szokásaikat is. Annak például, hogy 14—15 évesen mennek férjhez a lányok, úgysem tudjuk útját állni, ezért azt a tantervnek nem ignorálnia kellene, mint teszi ma, hanem számolnia vele. Én ezért a külön tanterv híve vagyok — pontosan, mert a felzárkóztatáshoz vinne közelebb. Az, hogy itt végre sajátos helyzetükkel, igényeikkel is számolva tudnak foglalkozni velük, nemhogy nem szegregáció, hanem a telepi körülményekhez alkalmazott oktatás kezdete. Hasonlóképpen megkönnyítette a katolikus egyház példaszerű cigánymissziójának dolgát az, hogy számukra külön plébániát hozott létre, és azt a telepen működteti.
A külön és együtt kérdése, az integráció és a saját világ megteremtésére irányuló törekvések egyidejű megléte a cigányok esetében éppoly bonyolult és ellentmondásos valóságot eredményez, mint azt bármely más kisebbségnél látjuk. Eltérnek azonban a prioritások, az azonnali szükségletek sok tekintetben, lévén a cigányság zöme a nyomorszint alatti létbe szorítva és társadalmilag a többinél hangsúlyozottabban marginalizálva. Emiatt is viszonyulnak másként az asszimilációhoz például, bár annak útja sokuk esetében antropológiailag is leküzdhetetlen akadályba ütközik. Ne gondoljuk azonban, hogy ez mindannyiuk célja lenne.
Gondjaikat persze csak szaporítja, hogy városunkban például egy másik küzdelmes életű népcsoporttal élnek együtt, mely helyileg és regionálisan ugyan többséget képez, de országosan nem, mi több, egy nemzetállamiságát még mindig vele szemben érvényesítő másik többség hatalma alatt él. A közös kisebbségi minőség és anyanyelv azonban az irántuk való fokozott megértésre is ráhangolhatja a helyi hatóságokat és lakosságot. A nyelvi asszimiláció végbement, ez sokat elárul a cigányság szubjektív céljairól is. Az életmódbeli változások is irányíthatóak, de másként kezelendők, a roma identitás ugyanis teljesen feloldódni nem fog, nem is szükséges, mi több, egy egészséges roma öntudat, kellőképpen hangolva, támaszává válhat egy toleráns szociális integrációnak. Szerző: B. Kovács AndrásCikk megjelenítése: 1301Olvasóink értékelése: 5Szavazatok száma: 4Az ön értékelése: Hozzászólások 2010. június 19., szombat 06:48
klauka09 505 hozzászólás igy papiron minden szép, a valóság azonban egészen más, mert azok a családok akik a városban laknak, nem tudják levetközni magukrol a cigány(roma) viselkedést, a hangoskodás, lopás, szemetelés sajnos itt is mindennapos.Konkrétan a Puskás Tivadar utcárol beszélek, az itt lakó cigányok 90% a magyarországon keresi(?) meg a napi betevőt, szépitik csinositják a lakásaikat, de mégis van valami amiért nem tudnak beilleszkedni a környezetbe
2010. június 19., szombat 08:44
Tepes 758 hozzászólás Sepsiszentgyörg lakosagának kb 8% cigány. Ha maradnak a házasodási szokások - vagyis a cigányasszony 30 évesen boldog nagymama lehet- pár év múlva a fent emlitett szociális gondok megkétszereződnek. Ingyen telek,ház, közművesités a cigánynak, mikor a magyar vagy román 25-30 évre beadósitja magát a banknak csak hogy fedél legyen a feje fölött. Fent az Őrkőn a gyermekek ebédet kapnak. A mi gyermekeink mikor fognak ingyen ebédet kapni ? Az erdő, mező az övék. Nem az a megoldás hogy épitünk nekik.Minden valamire való nép megépitette magának a templomot, iskolát. Dolgozzanak meg rendes fizetésért pl a házépitéseknél, és az adó-illetékeket visszatartani. A megbüntetett cigányokat tegyék közmunkára. A nyelvi szokásokat átvették de a házasodásit nem. Csak azt veszik át ami nekik megfelel. Joguk mindenhez, kötelességük semmi. A város miért nem azt a pedagógust támogatja, aki embert próbál faragni belőlük, saját egészségének tönkretétele árán. A legközelebbi népszámlálás alkalmával cigánynak fogom vallani magam igy kapok telket és házat ingyen. Azt sem tartom szerencsésnek hogy az őrkői telep szomszédságában telkesitsenek fiataloknak. Ki fog oda költözni ? Az Európai Unió hatalmas pénzeket hajlandó áldozni a cigányprobléma rendezésére csak nehogy menedékjogot kérjenek nyugaton. A cigányság szavazógépezet, maradjanak továbbra is a nyomor határán : két kiló liszt és egy kiló cukor a tulipánosra. Ön Dönt
2010. június 19., szombat 19:15
szekelygobe 83 hozzászólás Utopia... Azert fizetunk adokat, hogy abbol (sok penzmosas mellett) a ciganyoknak, akik semmit sem tesznek az allamkasszaba lakasokat epithessunk!A ciganynak ugyan akkora a szavazatijoga, mint egy normal adofizeto embernek, es ez teljesen normalis. Sok bunko meg hisz a ciganyok integralasaban es fogalma sincs, hogy az csak egy jo biznisz. A ciganyokat integralni csak ugy lehetne, hogy kulon torbenyeket kellene alkalmazni, pont mind, ahogy ez regebb volt, ha lopott kezet vesztett.... vagy labat... nem pedig ingyen kajat es fedelet a feje ala.. ez nevetseges. Latom, hogy ezek a fel-idiota haritosok is mar integralnak, 25 000 lejjel, sok sikert kivanok, remelem makd a gyermekeiteket jol megverik, netan meg is eroszakolljak, ezek a szegeny kiszoritott integralas alatt allo lenyek
2010. június 19., szombat 19:18
szekelygobe 83 hozzászólás ja es meg annyit, hogy Gratulalok a sepsiszentgyorgyi erdeszet munkakozossegenek, a cigany-problema kezeleseert, a rendorseg pedig = 0, az erdeszettol kellene tanulni fiuk!
Tisztelt Látogatónk!
2012 Február elsejétől friss lapszámunk honlapunkon 0-16 óra között kizárólag megrendelők számára érhető el. A Háromszék online változatának friss lapszáma egész nap ingyenesen elérhető azok számára, akik előfizetnek a Háromszékre (a nyomtatott újság ára 20 lej havonta, 4.76 euró) a H-Press lapterjesztőnél, a postán (csak Kovászna megye területén), vagy interneten. Ennek érdekében az előfizetők a regisztrációnál használt e-mail címükről küldjék be a nyugta adatait (név, lakcím, nyugtaszám, dátum, az előfizetés időszaka, összeg) a hpress@3szek.ro címre;
A Háromszék online változata külön is megrendelhető a www.3szek.ro weboldalon a PayPal-rendszer segítségével, vagy bankkártya-fizetéssel, illetve személyesen a szerkesztőség pénztáránál. Az előfizetés ára havonta 3.8 euró (vagy az ennek napi árfolyamon megfelelő lej, dollár, forint.). A három, hat, illetve 12 hónapra előfizetők számára 5, 7, illetve 10 százalékos kedvezményt biztosítunk (lásd az alábbi táblázatot; a valutaárak az árfolyam függvényében változnak).
Ha meg szeretné rendelni a nyomtatott vagy az online változatot, be kell lépnie felhasználói fiókjába.
| Archívum
Legújabb galéria
Szavazás
Online látogatók
Legújabb hozzászólások
eberendre - 09:24 Egy nyelvet beszélünk?
eberendre - 09:19 Konfliktusokhoz vezető magyarellenes döntések
eberendre - 09:17 Kövér László ne kampányoljon
Sascha - 08:49 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
hollo - 07:29 Megnyílt Antal Árpád kampányirodája (Kampányban)
PityiPal - 07:25 Hírsaláta
Ferencz - 07:23 Harangszó a bölcsőhelyen (Nyirő József kései hazatérésére)
leopold - 07:21 Konfliktusokhoz vezető magyarellenes döntések
leopold - 07:19 Kövér László ne kampányoljon Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
BNR Valutaárfolyam
Most megy a TV-ben:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
