Kishilibi romák

A romák letelepedésének időpontja nem ismert, a témával foglalkozó Páll Mária tanítónő kutatásai szerint a XVIII. század második felére tehető, de az első írásos bejegyzés időpontja 1897-ből maradt fenn, amikor október 4-én anyakönyvezték Majláth Mihályt. Ebben az időszakban érkeztek Szentkatolnáról, Lemhényből, Gelencé­ről, Esztelnekről, Csomortánból, és telepedtek le Ozsdolán, ahol mára számuk megközelíti a kilencszázat. Két nagyobb közösségben, Kishilibben és a Józsiásban élnek. Az utóbbi helyen hozzávetőleg százötvenen. A polgármesteri hivatal jóvoltából ivóvizet is vezettek Kishilibbe.

Az ozsdolai cigányság életéről és a gondokról, nehézségekről a 34 éves Balázs Jenővel beszélgettünk. A romapárt színeiben immár hat éve képviseli a roma közösséget a helyi önkormányzatban. A romapárt megyei alelnöki tisztségét is betölti. Egy négyéves fiú és egy tizennégy éves lány édesapja. Elmondta: a legnagyobb gond a munkanélküliség, ami leginkább a romákat sújtja, ezért kénytelenek Magyarországra menni munkát és megélhetést keresni. Több mint háromszáz kishilibi roma dolgozik a Pest megyei Alsónémedin, és csak télre jönnek haza. Évek óta járnak oda. Nagy gond, hogy a gyermekeket is magukkal viszik, de nem járatják iskolába. Az itthon maradtak kb. húsz százaléka részesül szociális segélyben. A helyi költségvetés korlátozott, mindenki nem kaphat állami segélyt. Vannak jobb módú családok is Kishilibben, de a másik véglet is, pl. egy ötáras telken harminc személy, azaz nyolc család lakik. Évekkel ezelőtt a külföldön összegyűjtött pénzből építkeztek, vagy lakást vásároltak maguknak. Fontos lenne, hogy járjanak iskolába. Lehetőség lett volna a polgármesteri hivatal keretében alkalmazni egy roma felelőst, de senki nem teljesítette a fő követelményt, senkinek nincs érettségije, ezért a munkahely betöltetlen maradt.

Nincsenek és nem is voltak összetűzések a romák és a magyarok között, lopás, verekedés is csak elvétve fordul elő, teljes békességben és megértésben élnek együtt a magyarokkal.

Balázs Jenő azt is elmondta, hogy a községházán, a tanácsüléseken meghallgatják a véleményét, és ha egyszer van rá mód, segítséget nyújtanak a gondok orvoslásában.

Egy másik nehézség az orvosi biztosítás hiánya. Kishilibben is csökkent a gyermekáldás, legnagyobb a hat-hét gyermekes család, de átlagban két gyereket vállalnak. A kishilibi romák hetven százaléka római katolikus, harminc százaléka pedig pünkösdista és adventista. Két pünkösdista egyház is létezik Kishilibben, az egyiknek huszonöt éve Balázs Jenő édesapja, Borcsa Árpád a vezetője, prédikátora. A kishilibi római katolikus kápolnában minden vasárnap szentmisét tartanak.

Balázs Jenő szerint a ravatalozóház is nagyon hiányzik, ezért otthon ravatalozzák fel halottaikat, két éjszakát virrasztanak át. ,,Egy ravatalozóházra égető szükség lenne — hangsúlyozta az önkormányzati képviselő. — Romák vagyunk, ezt nem szabad egyetlen romának sem letagadnia" — mondotta.

Ebben az időszakban a kishilibi romák medvegombát gyűjtenek az erdőben, és leadják Borcsa Árpád portáján, ami után 20—30 lejt keresnek naponta.