Az elnök félelme, avagy eljön-e az igazság pillanata? (Magasles)

Hogy van-e oka félelemre a nép nagy barátjának, nehéz eldönteni. Ha abból indulunk ki, hogy hűséges népe már két népszavazáson is kitartott mellette — először akkor, amikor a parlamenti ellenzék le akarta mondatni, másodszor, amikor megszavazták a kisebb parlamentet, Băsescu kapitányi álmát —, félelemre semmi oka. Ha abból, hogy elkeseredett, nyugdíjas tüntetők arcképeit és olyan bábukat égetnek, amelyek az államfő képmását viselik, akkor talán igen.

De van itt más is. A megszorítások — amelyek lehetetlen helyzetbe hozzák Băsescu hős népének legnagyobb részét — elsősorban a bérből, fizetésből élőket és a nyugdíjasokat érintik, akik Băsescu híveiből úgyszólván egy pillanat alatt változtak át ellenségeivé, bírálóivá, pocskondiázóivá.

Nemrég a bukaresti Északi pályaudvaron tüntetők — egyáltalán nem nyugdíjas kinézésű, és fölöttébb harcias — csoportja röplapokat osztogatott. ,,Románok — szól a vörös írás —, eljött az igazság pillanata. Húsz év rombolás után románokként a megsemmisülés szélére sodródtunk. Nem hajtunk térdet előttük! Ha összefogunk, elkerülhetjük a hosszú idő óta bennünket fenyegető legnagyobb rosszat. Gyertek öt órára az Egyetem térre. Nincs időnk vitákra, vagy ők, vagy mi. AXA."

Hogy mikor és hogy miért éppen a bátorító emlékezetű Egyetem térre, talán nem is kell magyarázni. Băsescu nemrég még a nép barátjaként ígéretet tett arra, hogy három hónaponként, rendszeres időközökben megjelenik ezen a téren, és beszámol népének arról, hogyan is megy az ország hajója. Ígéretét természetesen nem tartotta be. Ellen-felei ezt már számtalanszor a szemére is hányták, de a megszorító intézkedések bejelentése után nem tartotta érdemesnek megjelenni a nyilvánosság előtt. Hogy megjelenik-e, s eljön-e a röplap által beígért igazság pillanata, nem tudni, de hogy hosszú, forró nyár elé nézünk, az bizonyos…