Burkolt adóemelés

A rendelet szerint a júliusi járandóságokkal kezdődően megadózzák az élelmiszer-, az ajándék-, a bölcsőde- és az üdülőjegyeket, valamint a végkielégítéseket. A banki letétből és a folyószámlára számított kamatból származó jövedelem után is 16 százalékos adót kell fizetni. A szerzői jogdíjak esetében a leírható költségek a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökkennek, a monumentális műalkotás elkészítéséből származó jövedelem esetében pedig az elszámolható költségek mértékét a bruttó jövedelem 25 százalékára szabják vissza a jelenlegi 50 százalék helyett. Így a bruttó jövedelem adója az eddigi 10 százalékról 12,8 százalékra nőhet. A szabadfoglalkozású személyeknek egyéni biztosítási hozzájárulásokat kell fizetniük ugyanolyan mértékben, 16,5 százalékot, mint minden alkalmazottnak, de csak arra az összegre, ami meghaladja az évi 10 000 lejt, azaz az öt bruttó átlagbért.

Szintén július 1-jétől a szerencsejátékokból származó jövedelmet egységesen 25 százalékkal adózzák meg. Akik több lakással rendelkeznek, szeptember 30-ig kötelesek a tulajdonadón felül annak 50—200 százalékát szolidaritási adóként befizetni a helyi költségvetésbe, ezzel az állam idén 31 millió lejre akar szert tenni. Hatálytalanítják a testnevelés- és sporttörvény azon előírásait, miszerint azok a profi sportolók, akik civil szerződést kötöttek valamely sportegyesülettel, kérésre beletartozhatnak és befizethetnek az állami vagy valamely magánnyugdíjalapba. Azok a személyek, akiknek szabad foglalkozásokból származik jövedelmük, a munkáltató céggel együtt felelnek a társadalmi hozzájárulásokért és adóért, ha a kapott összeget beleszámítják a fizetésbe. Így a fizetésképtelen vagy azon cégek esetében, amelyek nem fizetik ki a hozzájárulásokat, és amelyek vagyona nem fedezi a tartozásokat, a szabad foglalkozásokból — ide tartozik a fizetési jövedelemként besorolt szerzői jogdíj is — jövedelemhez jutók kötelezhetők arra, hogy kifizessék az összes hozzájárulást, amely a jövedelem körülbelül 80 százalékáig terjedhet.