Olcsón adott tisztesség

Kevés hír szivárgott ki a tanácskozásról, ám az határozottan jelezte, bármilyen hűséges kormányzati partner az RMDSZ, igényei egy része (főként a magyar szempontból fontosabbak) süket román hatalmi fülekre talál. Pedig tény és való, a megszorító intézkedések miatti balhét pont úgy elviszi a magyar érdekvédelmi szövetség, mint a demokrata-liberálisok. Hiába magyarázza Kelemen Hunor, hogy ők gazdaságélénkítést is szeretnének, tudatában vannak, nehéz elhitetni az emberekkel a megszorítások fontosságát. Hiába fejtegeti Markó Béla, hogy bizony manapság könnyebb volna ellenzékben, ám-lám, ők nehéz időkben is vállalják a kormányzás felelősségét.

Az RMDSZ magatartása szinte érthetetlen. A tisztességre, felelősségre hivatkozniuk fölösleges, hisz az elmúlt években már bizonyították, a pillanatnyi szélfúvásnak megfelelően, könnyen váltják partnereiket, balról jobbra, jobbról balra csapódnak. Csak azért, hogy hatalomba kerüljenek, ott maradjanak. Rövid ideig úgy tűnt, mostani kormányzati regnálásuk nem lesz teljesen eredménytelen, legalább a tanügyi törvényt sikerül áterőltetniük a parlamenten, s végre a magyar gyermekeknek nem kell románul tanulniuk a földrajzot, történelmet. Jelen állás szerint erre mégsem kerül sor idén nyáron, újabb évet veszít az oktatás, továbbra is elmarad a reform. Emil Bocék ezt az ütőkártyát nem eresztik ki a kezükből, közben pedig egyértelműsíti, ez a legtöbb, amit adni hajlandóak. Nemhogy területi autonómiáról, de még székelyföldi fejlesztési régióról sem tárgyalnak.

Az RMDSZ pedig egyre haloványabb magyarázatokkal próbálja menteni a menthetőt. Egykori tekintélyét elkártyázta román partnerei előtt, hitelét veszíti magyar választói szemében. Egyre nyilvánvalóbbá válik, olcsón adta a bőrét, hatalmon levő vezetői, lehet, nyernek valamit a mostani csődtömeg-kormányzásból, de mi, egyszerű emberek, a magyarság sokkal többet veszítünk annál, hogy ezt könnyedén feledjük.