Nem nyúlhatnak a nyugdíjakhoz (Döntött az alkotmánybíróság)

Az állami alkalmazottak fizetésének csökkentését és az egyéb megszorításokat viszont törvényes intézkedéseknek ítélték. A kilenctagú testületben a részleges alkotmányellenesség mellett szavazott Puskás Bálint Zoltán is. Az alkotmánybíróság esetleges visszautasítására ― Boc bejelentése szerint ― B-tervvel készült a kormány, erről részleteket nem árult el, de hírügynökségi források szerint a kabinet sürgősségi rendeletet készül elfogadni az adók emeléséről. Markó Béla minisztereknök-helyettes és más RMDSZ-es miniszterek is úgy vélik, nem maradt más lehetőség, csak az adóemelés. Boc tegnap estére összehívta pártja vezetőségét, az RMDSZ-es miniszterek is visszautaztak Bukarestbe, lapzártánkig semmilyen döntés nem született. Az ellenzék a kormány lemondását követeli, a szociáldemokraták kilátásba helyezték, újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be.

Az alkotmánybírósági döntést megelőzően az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban dolgozó közalkalmazottak és nyugdíjasok tüntettek az elnöki palota előtt, a kétórás tiltakozás során az elkeseredett emberek megpróbálták áttörni a csendőrök alkotta kordont, kísérletük azonban kudarcot vallott.

Az alkotmánybírák alkotmányellenesnek ítélték a nyugdíjak területén hozott intézkedésekről szóló törvény 1-es cikkelyének c) alpontját, amely a bírák, ügyészek, alkotmánybírósági asszisztens jogászok szolgálati nyugdíjára vonatkozik, illetve a költségvetési egyensúly helyreállításához szükséges intézkedésekről szóló törvény 9-es cikkelyét, mely szerint a nyugdíjak bruttó értéke, valamint az egyes fokozatú rokkantsági nyugdíjjal rendelkezőket gondozó személyek járandósága 15 százalékkal csökkenne. Az alkotmánybíróság döntése lehetetlenné teszi, hogy a kormány alkalmazza a megszorító törvények bármelyikét, ezek ismét a parlament elé kerülnek, hogy ott hozzák összhangba az alaptörvénnyel.

Az alkotmánybíróság határozatában Puskás Bálint volt RMDSZ-szenátor szavazata döntött, a megszorító intézkedéscsomagot alkotmányosnak ítélte Augustin Zegrean, Iulia Motoc, Mircea Ştefan Minea és Petre Lăzăroiu, azaz az államfő és a Demokrata Liberális Párt által javasolt testületi tagok, ellene szavazott a szociáldemokraták és a liberálisok támogatta négy bíra. Puskás szavazatára az utolsó percig számított Traian Băsescu és Emil Boc, bár politikai elemzők annak alapján, hogy Frunda György szenátor több ízben kijelentette, a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes, nem tartották meglepőnek az ,,átszavazást". Puskás tegnap úgy nyilatkozott, nem politikai nyomásra, hanem jogi meggyőződésből mondta ki az alkotmányellenességet, véleménye szerint a nyugdíj elnyert jog.

A kormány sürgősségi rendeletet készül elfogadni az adók emeléséről, hogy kiegyenlítse a GDP egy százalékának megfelelő nyugdíjköltségeket, miután nem csökkentik azokat, és kéri a parlamentet, mielőbb módosítsa a törvényeket. Az áruforgalmi adó (áfa) 19-ről 24 százalékra növelése teljes mértékben fedezné az 1,2 milliárd eurós kiadást, amely a nyugdíjcsökkentés elmaradása miatt keletkezett, de többletköltségekkel járna a cégek számára is. A kormány fontolgatja az egységes adókulcs húsz százalékra emelését is, de ennek hatása kevésbé mérhető fel. A két adónem növelése volt az egyik változat, amely a Nemzetközi Valutaalappal (FMI) folytatott tárgyalásokon felmerült.

Markó Béla kormányfőhelyettes, RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság döntése ,,kötelező", a kormánynak más forrás után kell néznie a költségvetési egyensúly és az FMI-megállapodás betartása érdekében; az egységes adókulcs és az áfa növelésén kívül nincs jelentős forrás. Az RMDSZ miniszterei tegnap visszatértek Bukarestbe, emiatt elhalasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsának mára tervezett ülését is. ,,Nem akarom megelőlegezni a döntést, de az egységes adókulcs és az áfa növelésén kívül nincsen más jelentős forrás. Megpróbáltuk elkerülni ezt, de valószínűleg visszatérünk a megoldáshoz" ― mondta Markó. Hasonlóképp nyilatkozott Borbély László környezetvédelmi miniszter is, mint mondta, lehetséges, hogy nincs más út az adóemelésen kívül, az RMDSZ javasolja az állami részesedés csökkentését a vállalatoknál, a bankok többletadóját, a kisvállalkozások támogatását.

Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke tegnap kijelentette: újabb bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatja még ebben az ülésszakban, ha nincs más megoldás arra, hogy ,,Románia megszabaduljon a Boc-ostortól". Szerinte politikai szempontból a Boc-kormány újabb súlyos baklövést követett el. ,,Azt hiszem, hogy a Boc-kormánynak nem lesz többé bátorsága elpolitizált alkotmánybíróságról beszélni. Jelen pillanatban a megoldás a Boc-kormány lemondása, amely nem élvez többé támogatást sem a parlamentben, sem az alkotmánybíróságon, a pánik és a vele járó őrültség még súlyosabb helyzetbe sodorhatja Romániát" ― mondta Ponta, aki szerint jelenleg bármely megoldás jobb, mint a jelenlegi kormány, amelynek a Nemzetközi Valutaalap (FMI) előtt sincs hitele. Mint mondta, az SZDP ajánlata nem lehet más, mint az SZDP-kormányzás szociáldemokrata kormányprogrammal.

Az alkotmánybíróság döntése alaposan gyengítette a lejt, hiszen a megszorító intézkedések alkalmazásának sikerességétől tette függővé a Nemzetközi Valutaalap a Romániát megillető következő, 850 millió euró értékű hitelrészlet folyósítását. A Román Nemzeti Bank tegnap délben 4,28 lejben állapította meg egy euró árfolyamát, ezzel a lej elérte az elmúlt hét hónap legalacsonyabb szintjét az euróhoz viszonyítva. Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint pedig Románia adókockázati besorolásainak visszaminősítését eredményezheti az alkotmánybíróság végzése, Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője szerint jelentős esélye van annak, hogy a Moody’s Investors Service hitelminősítő ― amely a ,,három nagy" közül egyedüliként tartja befektetésre ajánlott kategóriában a román államadósságot ― ezek után követi a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s példáját, és szintén a befektetési szint alá, spekulatív ― ,,bóvli" ― kategóriába sorolja át Romániát.