Mire ébredtünk július elsején?

És ez még csak a kezdet. Mivel a lej napról napra hígul, sokan már a kilencvenes évek megismétlődésétől rettegnek, amikor igen alacsony életszínvonalra kényszerültek a magas számlák miatt. Összeállí­tásunkban a családi költségvetéseket érintő változások legfontosabb tételeit vesszük számba.

A legnagyobb érvágás ezúttal az állami alkalmazottak zsebén történt: a 25 százalékos bércsökkentés valójában sokkal nagyobb lesz, mert az ebédjegyeket, ajándékjegyeket, bölcsődei és vakációs szelvényeket is megadózzák ezentúl — igaz, ezeket a magáncégek emberei is megszenvedik. A bankbetétek és folyószámlák kamataiból is elvesznek 16 százalékot, és 15 százalékkal csökken a gyermeknevelési támogatás is (ez jelenleg nem mehet havi 600 lej alá, de a pénzügyminiszter szerint módosítani kell a kiszámításán, hogy ne a szülés előtt ledolgozott tizenkét hónapi, hanem kétévi bér szerint szabják ki a megfelelő összeget). Szolidaritási illetéknek nevezett, új követeléssel sújtják a több lakással rendelkező polgárokat: a bérbe nem adott második ingatlan (nyaraló) után 50 százalékkal, a harmadik után 100 százalékkal több adót kell fizetni, mint eddig, és mindezt gyorsan, szeptember 30-ig. A negyedik lakásra/házra már 200 százalékos adót vetettek ki, ámbár ez csak a tehetősekre vonatkozik, a kis jövedelműek a pénzügyminiszter szerint továbbra is védelmet élveznek. A többiektől azonban összesen 31 millió lejes bevételt remélnek a következő három hónapban. Az általános megszorítások a szellemi tulajdonra is kiterjednek: tegnaptól nem 40, hanem csak 20 százalékot lehet leírni költségként a bruttó jövedelemből, és ugyancsak fél pénzt, 50 százalék helyett 25-öt számolhatnak el a művészek a monumentális alkotásokért is (ha még lesznek). Ehhez képest csekélység, hogy a szerencsejátékok nyereményeiből ezentúl tízezer lej alatt is 25 százalékot fölöz le a kincstár (eddig a küszöböt el nem érő összegek után csak 20 százalékot vettek el).

A szabadfoglalkozásúak azokkal a cégekkel összhangban fizetik társadalombiztosítási járulékaikat és adóikat, amelyekkel szerződésben állnak. Ha tehát egy ilyen cég bajba jut, az új szabályozás szerint az is előfordulhat, hogy 30 000 lejes évi jövedelemből 25 000 az államé lesz. A nyugdíjakat nem csökkentik egységesen 15 százalékkal, miután az alkotmánybíróság ezt megtiltotta, de a speciális nyugdíjakat újraszámolják, bár erről részleteket még nem hoztak nyilvánosságra. A következő csapás a munkahelyek felszámolása lesz: a miniszterek szerdán bemutatták átszervezési javaslataikat, a nyilatkozatok kereken százezer hivatalnokot ítélnek munkanélküli-segélyre.

Ez azonban nem minden, a levonásokat drágulások is követik: az általános forgalmi adó (áfa) 19-ről 24 százalékra emelésével nem csupán öt százalékkal többet fizetünk az üzletekben, mert a késztermékig minden összeadódik, és az üzemanyagok ára sem marad a régi. A Petrom-benzinkutaknál immár a legolcsóbb, ólommentes termék literje is 4,60 lej, a gázolaj ára 4,66 és 5 lej között mozog, a legdrágább benzin pedig 5,4 lej literenként. A 2000 köbcentinél nagyobb motorú személygépkocsik adóját megduplázzák, és növekedni fognak a biztosítási költségek is. Sokaknak fáj, hogy a cigaretta is legalább 30 banival drágul csomagonként. Ugyan minden használati cikk ára megemelkedik, a legnagyobb hatást várhatóan az élelmiszerpiacon mérik majd, és bár a kormány kétmilliárd lejes bevételre számít az áfaemelésből, az elemzők szerint ez korántsem biztos, a következő hónapokban minden apró kiadást jobban megfontolnak az emberek. Hiszen mindent összeadva 40 százalékos jövedelemkieséssel kell élni, és korántsem biztos, hogy a kormány beéri ennyivel. Egyedüli reménysugár, hogy a képviselőház pénzügyi bizottsága tegnap 5 százalékra módosította az alapélelmiszerek (kenyér, tej, hús, olaj, cukor) és a szociális lakások építésének általános forgalmi adóját. Ezt azonban még a parlamenti többséggel is el kellene fogadtatni ahhoz, hogy a legszegényebbek számára valamelyest megkönnyítsék a túlélést.