Tűzkármentő bizottság Háromszéken 1842-ben

Bereck városa is a tűzkárokat és az anyagi veszteségeket ismerteti a Guberniummal 1842. július 22-én.

Miklósvárszék Pozsega városának gyűjt pénzt, amely szintén nagy tűzkárokat szenvedett, úgyszintén a galíciai Crezo városának gyűjtenek egész Háromszéken, amit a Főkormányszék 7401. számmal közölt 1842. augusztus 27-én.

A gyakori tűzesetek megakadályozását tűzi ki célul a Sepsiszentgyörgyi Huszárezred, és 24-es számmal utasításait mint törvényt közli a városi lakossággal és a falvakkal.

Miklósvárszékkel a harmadik szá­zad kapitánya, Beke József százados közli levélben az ezred határozatát, melyben a következő törvényerejű rendeleteket írja le:

,,A Nemes Ezred folyó hónap 12-én 24 szám alatti rendeléséből minden faluban haladék nélkül hirdettessék ki a S. Sz. Györgyi felállított Tűzkármentő Centrális Tekintetes Bizottság folyó hónap 4-én költ határozása, hogy minekutána még számos lakások magokat iktatni a tűzkármentő társaságba, azért mind azok, akik azt óhajtanak, következendő februárius 15-én napjaig a biztos uraknál, különben ezen oly boldogító társaságban, melyhez hasonló emberi emlékezettől fogva nemzetünk között még soha fel nem találtatott, se fenn nem állott, következő novemberi rectificatio előtt többé senki be nem állhat.

A Háromszéki Tekintetes Tiszti Hivatal múlt december 24-én Nemes Lovagezred felszólításából 1595 szám alatt ezredünk kormányával abban egyezett meg, hogy mind azoknak, akik a tűzkármentesítő társaságba ámbár bé állottak, ellenben annak kihirdetése előtt tűz által elpusztultak, vagy romlást szenvedtek, egy hat heti kéregető levél adassék a háromszéki kerületből káruknak felsegítésére.

Továbbá ugyan a Tisztelt Tekintetes Tiszti Hivatal megtanulására ezredünk kormánya folyó hónap 11-én 31 szám rendelése által parancsolja a következőket. Minden faluban faluszerte republicáltatni és teljesítetni a gyakor égéseknek eltávoztatására és a közjónak és közbátorságnak fenntartásában úgymint:

1. Minden faluban a szükséges tűzoltó szerszámok hasznavehető karban meglegyenek.

2. Minden épületeknél lartorják és hosszú kusztra kötött legyezők tartassanak, melyek az eszterhéj vagy más árnyék alatt tartassanak, hogy eső vagy a nap melege által el ne romlandozzanak. Hasonlóképpen minden lak jószágon vízzel tele töltött kádak vagy más edények tartassanak, melyeket, hogy be ne fagyjanak, télbe az istállóba lehet helyezni.

3. A tüzelő kemencékből, kürtőkből, kéményekből gyakran le kell a kormot seperni, melyet a tüzes bírák minden héten egyszer megvizsgáljanak.

4. A tüzelőhelyhez közel, különösen ahol kenyeret sütnek vagy pálinkát főznek, szénát vagy más gyalult forgácsot, vagy olyan eszközöket, amiben könnyen szikra vagy tűz akadhatna, nem szabad tartani.

5. A tüzelő kemencék, kürtők, pálinkafőzők, különösen a sütő kemencék bátorságos oltalommal mentesítsenek, hogy azokból a szikra vagy láng gyulladásába ki ne hasson.

6. Az útszakasz és minden más olyan helyeken, ahol a pipabéli tűz mián könnyen gyulladás történhetne, teljességgel nem szabad pipázni, nem szabad olyan helyeken kopasz gyertyával járni, hasonlóképpen szorosan tilalmas, és nem szabad faluk közt lövöldözni.

7. Az éjjeli kóborlások és éjszakának idején korcsomákon lévő tobzódás szorosan tilalmaztatik.

8. Az éjjeli patronillák némely falukban fennálljanak, és minden rendetlenséget elemésztessenek, minden magát kiüthető gyulladást, verekedést vagy szidást, vagy tolvajságot falusi elöljáróknak tüstént hírré tétessenek, kik azonnal közerővel segedelemre siessenek.

9. Ha valamelyik faluban tűz támadna, a közösségek tüstént teljes erővel az oltásra siessenek, ilyen esetben a szomszéd faluból is az oltásra siessenek, nevezetesen szekereken vízzel megtöltött kádakat és más edényeket vigyenek. Ilyen esetben ki-ki a falusi elöljárónak jó rendelkezésiktől függjenek, és mindaddig, míg a tűz teljesen le nem tiportatik és meg nem oltatik. Mivel elég példa volt, hogy aki nem oltott tűhalmokat, a szél faluszerte hordozta, és azáltal az előbbinél is sokkal nagyobb pusztulás lett.

10. Ismeretlen vagy más gyanús személyeknek senki addig szállást ne adjon, amíg egy vagy más falusi elöljárónak megvizsgálása által azon személy minden gyanú elől felszabadíttatik. Minden gonosztevő és minden gyanús személy elfogattassék, és helyben az illető törvényhatóságra átadattassék, és elegendő őrizet alatt a közelebbi és illő tisztséghez kísértessék.

Utoljára — utcákat, udvarokat, házakat, istállókat illendőleg tisztán és takarékosan tartsanak, a házigazdák és gazdasszonyok a mellett és mindenek felett a belső csendességet a lakosok maguk között legelső tekintetbe vegyék, minden egyenlőtlenséget, veszekedést, kétfelé való vonásokat szorgalmatosan eltávoztassanak, és minden erővel azon legyenek, hogy köztük a szomszédos barátság sérthetetlenül megmaradjon. Mindezek minden faluban protocoltassanak és kihirdettessenek most előbben következendő vasárnapokon, ennek utána pediglen minden jelesebb ünnepnapokon.

Árpád havának 20-án 1842-ben."

Háromszéken 1842-től létezik a mai szóhasználatban értendő tűzoltóság. Az eltelt 172 év alatt sokszor emberéleteket mentettek meg, vagy anyagi károkat hárítottak el. A tűzoltóság és fenntartása szükségességében ma már senki nem kételkedik. Általában fontos mindannyiunknak a biztonságtudat: vannak tűzoltók, akik 1842 óta vigyáznak arra, hogy a tűz ne tegyen kárt bennünk és javainkban.