A sikertelenség okai (Érettségi)

Míg az elméleti középiskolákban egy kivételével 85 százalék fölötti az átjutási arány az idei záróvizsgán, a szaklíceumok közül alig három érte el a 70 százalékot, kettőben a diákok kétharmada megbukott, kettőben egyetlen végzősnek sem sikerült az érettségije. Történelemből csak négyen buktak meg, fizikából ellenben minden harmadik vizsgázó ötösnél kisebb jegyet kapott, éppen a választott tárgyakból értek el nagyon rossz eredményeket.

A főtanfelügyelő szerint a gyenge teljesítmény okát nem az új vizsgamódszerben kell keresni, nem azért buktak meg tömegesen, mert a szóbeli felmérők eredménye nem számít bele a végső általánosba, hisz az 552 sikertelenül érettségizőből 485-en az átmenő hatos általánosnál több mint egy jeggyel kevesebbet értek el, ami azt jelenti, nem tanultak. Sok volt tanév közben a bizonytalanság, lesz sztrájk, nem lesz sztrájk jellegű hangulat uralkodott, mindenki elégedetlen volt, a diákok sem érezték, hogy lenne, ami húzóerőként hatna, hogy komolyan vegyék a felkészülést — véli Keresztély Irma. A tanfelügyelőség munkacsoportot hoz létre a sikertelenség kivizsgálására, nem azért, hogy büntessenek, hanem hogy az érintettek tanuljanak a hibákból.