Nagyszálló Bálványoson

Ez a földrajzi csomópont földtörténetileg is érdekes és izgalmas terület, a Csomád vulkanikus eredetű hegységhez kapcsolódó Büdös-hegy itt csúszott össze a Bodoki-hegység gyűrődéses homokkőtömbjével, és ennek a kétféleségnek a találkozásából fantasztikus, az emberi képzeletet is mozgalomba és izgalomba hozó természeti jelenségek keletkeztek. A vulkáni utóműködéshez kötődő természeti jelenségek, a sajátos székely mondavilág és nevezetes történelmi, geológiai események helyszíne ez a csomópont, ahonnan a két földrajzi irányba szaladó utak csodás jelenségekkel adnak találkát.

Ebben a földrajzi metszéspontban látható a Grand Hotel Bálványos hatalmas, 1938-as datálású építése ellenére formavilágát tekintve a legmodernebb nagyvilági építményekkel versenyre kelő építészeti különlegesség. A négycsillagos szálló központi épülete külsőségeiben is a felújítás szépen vasalt, tiszta köntösébe öltözött, de a környék külső, most felújítás alatt álló épületei is sokat ígérő, a főépülethez méltó környezet kialakítását ígérik.

Története felette izgalmas. Eredetileg tüdőszanatóriumnak épült. Ennek gyógyító szerepével a hely huzatos volta miatt sokan elégedetlenkedtek. Az épület rendeltetésének dolgát aztán a tüdőbetegségek örvendetes visszaszorulása rendezte. A primitívség színvonalára egyszerűsítve a dolgokat: az antibiotikumok legyőzték a valaha sok emberi életet kioltó veszélyes kórt. A szálló először idegen tulajdonba került, a helybeliek számára furcsán hangzó nevet írt homlokára.

Nemrég Hegedűs Ferenc kézdivásárhelyi vállalkozó és üzlettársa vásárolta meg az épületet, s a hozzá tartozó ingatlanokat és ingóságokat ébresztette új életre.

Az ötcsillagos modern szálloda új nevet is kapott, az Európa-szerte közismert nevet, a kistáj embereinek történetébe és a közemlékezetbe épült, a pogány hit és a keresztény hit váltásának mozzanatát is jelző, gazdag rege- és mondavilágba kapaszkodó nevet, a táj központi elemének bűvös nevét vette fel: Bálványos, azaz a szálloda és szolgáltatásainak rangjára is utaló Grand Hotel Bálványos a neve.

Makacs, a hűség, a kitartás neve is ez, amelyet a mély sodrású történelem sem volt képes elmosni. A név önmagában nem mondana sokat, ha nem dúcolnák alá szimbolikus tartóoszlopok, amelyek minduntalan a hely szellemét rajzolják az érkező vendég vagy a honi látogató elé.

A név mögött a szállót üzemeltető tulajdonos, a Hegedűs család eltökéltsége áll, hogy Székelyföld, egész Erdély eme kincsét értékteremtővé alakítsa át, a szálloda szokásos funkcióit kiegészítve, és színesebbé varázslása révén a környék hagyományaihoz méltóvá tegye.

Példát is mondok: másfél napos ottlétem idején a Kárpát-medence képzőművészeinek prominens képviselői körében nemzetközileg is ismert fotóművészek kiállításán vehettem részt. Ezzel a modern szálló hagyományt teremt. A műfaji sokféleséget, a hagyományt a modern művészetekkel ötvöző alkotásokból a képzőművészek egyet-egyet a szállodának ajándékoznak. A gyűjtemény darabjai a szállodát ékesítik, a hely szellemének, kisugárzásának hatókörét tágítják, erősítik. A hely szellemét egészen tág fogalomként kell értelmezni, Pozsonytól Jászvásárig, Kézdivásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig lehetne ennek koordinátáit megrajzolni, amelynek Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda is egy-egy támpontja.

A művészcsapat

Hegedűs Ferencnek és feleségének mecenatúrája nemcsak pénz kérdése. Csak szuperlatívuszban lehet szólni azokról a testi-lelki körülményekről, amelyeket a művészetpártoló házaspár teremt. Hónapokkal ezelőtt a kézdivásárhelyi szupermodern Átrium Szállóban lakodalmon vettem részt, és megcsodálhattam azokat a képzőművészeti alkotásokat, amelyek ezt a kulturális-művészeti létesítményt szépségükkel felöltöztetik.

A Grand Hotel Bálványosban elcsíptem több világlátott képzőművész beszélgetéséből azokat a mondatfoszlányokat, amelyekben a sepsiszentgyörgyi — tulajdonképpen alsócsernátoni — Damokos Csaba neves belsőépítészt dicsérték az ilyen esetekben szokásos leszólás helyett. A téma az volt, hogy egyetlen fal kiképzésében négyféle anyag van jelen, és ezek közül egyik sem taszítja el maga mellől a másikat, hanem ellenkezőleg, valami megnyugtató harmóniát sugároz.

Még a képzőművészeti táborzárás napján egri borászok tartottak előkóstolót, és mutatták be saját alkotásukat. Mintegy tizenhatféle nedűt, olyan színes termékbemutatóval, amely a nemes borok íz- és aromaanyagához, színvilágához igazodott. A borféleségek, ezek bemutatásának szintje is harmonizált a borokkal.

És még aznap egy Karády Katalin-pódiumelőadást nézhettünk meg Ha este nyolcat üt az óra címmel. Mindezzel a Grand Hotel Bálvá­nyos kulturális merítésének mélységét és tágasságát próbálom illusztrálni. Ehhez társul az a fantasztikus tájélmény, amely a művészeket az esős idő napjaiban is alkotásra ajzza. Ki ne hagyjam az étkek ízét-színét se. A székelyes marhahúsleves, a többféle mártással tálalt sóba főtt anyánk főztjét és ennek dicséretét juttatta eszünkbe, a borok mellé tálalt panírozott medvegomba- — ízletes vargánya — medalionok ugyancsak a hely szelleméhez igazítottak.

És az is a hely sajátosságaihoz tartozik, hogy Hegedűs Ferenc végig a művészek kö­rében tartózkodott, közvetlenségével, szolgálatkészségével maga is részt vett az alkotási folyamatban.

A sokféle, nemzetközi alkotótáborokban is megfordult művészek ismerik ezeknek az alkalmaknak, az alkotási feltételeknek mindenféle ága-bogát, a táborok szolgáltatásainak a színét és visszáját.

A négycsillagos szálló tágabb környezetében is az élményforrások százai bugyognak. A Torjai Büdös Barlang, a Bufogó felláp, az Apor lányok feredője, a Madártemető, az egykori Fidélisz-források helyei, távolabb a Bükszádi kitérő, a Mohos tőzegláp, a Szent Anna-tó, Bálványos vára, a Gorgán és a Cecéle-tető mind-mind könnyen elérhető. És a Bálvá­nyossal szomszédos, ásványvizekben gazdag völgy, a Jajdon völgye is.

Hegedűs Ferenc vállalkozása mintaesete annak is, amit az jelent, ha ezek a természeti és történelmi értékek helyi kezekbe kerülnek, olyan személyek és közösségek birtokába jutnak, akiket ezernyi érzelmi szál, száz és száz történelmi kapcsolat csatol őseihez, az ősi földhöz. Ezeket a bensőséges kötődéseket a táji elemek nevei is hordozzák és érzékeltetik. Az Apor lányok feredője például az idegen számára nem sokat mond, csak akkor, ha az Erdély sorsát, gondolati és érzelmi világát alakító Apor-családdal kapcsolatban megismerhetnek ezt-azt. Számunkra maga a név is báró Apor Péter Metamorfosis Transilvaniae művét hozza képbe, az idegenséget majmoló nájmódiság kigú­nyolását.

A Grand Hotel Bálványos körül kiépülő szellemi oázis ellentétező példája is a közelben, a teljességgel szétrohadt, valamikor nagy hírű Csiszárfürdő a maga sokféle gyógyfürdős kincsével.

A Grand Hotel Bálványos pazar dobbantását a táborzárás mozzanatával szemléltethetjük, de tudjuk, hogy ez a táborozás ezzel nem ért véget. A tíznapos turnusban felhalmozott tapasztalat, az ihlető táj, a szolgáltatások kulturáltsága begyűrűzik az otthoni alkotómunkába is. Időben és térben nagy távolságokra is szétsugárzik, alkotásra ösztönöz. És a Jövőben ugyanitt mottó felkerül sokak emlékezetének falára, és a a luxusszálló révén szétsugárzik a nagyvilágba.

Bálványos szelleme olyan aranyhíddá épül, amely a Várhegyet a Büdös-heggyel összekötő mondabéli aranyhídnál is hosszabb és magasabb, mert pillérei a nagyvilág fölött ívelnek át, és átkelő alkalmatosságot teremtenek a Kárpát-medence magyar művészetének megismerésére, és lehetőséget ennek lelki befogadására, a tudatba és a szépérzékek közé való beépülésre.