A hétvége hírei

Bírálók szerint a politikust elsősorban nem a megbékélés szándéka vezette, csak jó pontokat akar szerezni Szerbiának az Európai Uniónál. ,,Jó, hogy eljött, de miért nem hozta magával Ratko Mladicot is?" — jegyezte meg ingerülten a srebrenicai áldozatok hozzátartozóit tömörítő egyik szervezet vezetője. A tizenöt évvel ezelőtti mészárlás fő felelősének tartott egykori boszniai szerb katonai parancsnok — akit népirtással, háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolnak a hágai Nemzetközi Törvényszéken — továbbra is bujkál. A megemlékezésen miniszterelnöki szinten képviseltette magát a soros EU-elnök Belgium és az utóbbi időben sikeres közvetítőként és befektetőként a Balkánra visszatérő Törökország. Magyarországról Martonyi János külügyminiszter vett részt a megemlékezésen. Barack Obama amerikai elnök üzenetében azt írta, hogy a srebrenicai mészárlás sötét foltot hagyott az emberiség kollektív lelkiismeretén, és követelte, hogy hasonló veszélyek esetén a világ határozottan cselekedjék. 1995. július 11-én boszniai szerb csapatok bevonultak az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított, akkor még többségében muzulmánok lakta kelet-boszniai Srebrenicába, és körülbelül nyolcezer embert — köztük 14 év körüli fiúkat és majdnem 80 éves aggastyánokat is — lemészároltak.

Az Európai Unió és a balkáni országok magas rangú tisztségviselőinek részvételével megrendezett, Croatia Summit elnevezésű tanácskozás fő célja, hogy lendületet adjon a horvát EU-csatlakozási tárgyalásoknak, és jelezze, a bővítési folyamat Horvátország csatlakozása után is folytatódik — nyilatkozta Martonyi János magyar külügyminiszter. Ez perspektívát nyújt más országok számára is, egyben a legfontosabb stabilizációs tényező, mint ahogy azt az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei június 2-i szarajevói találkozójukon is leszögezték — hangsúlyozta Martonyi János. A pénteken kezdődött, immár hagyományos rendezvényen tizenöt kormányfő és külügyminiszter vesz részt. Az EU-tagállamok vezetői közül jelen van Francois Fillon francia, Bojko Boriszov bolgár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a nyugat-balkáni országok vezetői közül Sali Berisha albán, Hashim Thaci koszovói és Milo Djukanovic montenegrói kormányfő. Az Európai Bizottságot Stefan Füle bővítési biztos képviselte, jelen voltak a NATO és más nemzetközi szervezetek tisztségviselői, parlamenti képviselők is. Szerbia a koszovói jelenlét miatt elhárította a dubrovniki meghívást.

Szombaton elindult Görögországból az a Líbia által bérelt hajó, amely a Gázai övezetnek juttat el újabb segélyt, de egy egyiptomi kikötőbe viszi a szállítmányt. Előzőleg az izraeli hatóságok arról számoltak be, diplomáciai úton sikerült megakadályozniuk a líbiai terv valóra váltását, hogy a segélyhajóval megtörjék a Gázai övezet köré vont blokádot. A fedélzetén kétezer tonna élelmiszerrel, gyógyszerrel, tizenkét tagú személyzettel és legfeljebb kilenc utassal most elindult, moldovai zászló alatt közlekedő teherhajó útját a líbiai vezető fia, Szeif al-Iszlám Kadhafi által vezetett alapítvány szervezte. A Kadhafi Fejlesztési Alapítvány pénteken jelentette be a hajó indításának tervét, hozzátéve, hogy az utasok között olyan személyek is lesznek, akik így kívánják kifejezni szolidaritásukat a blokádtól szenvedő palesztin néppel. Az újabb segélyszállítási akció mintegy negyven nappal azután történik, hogy Izrael május 31-én nemzetközi vizeken feltartóztatott egy, a Gázai övezet felé tartó segélyflottillát, s annak egyik hajóján haditengerészei megöltek kilencet a rájuk támadó török iszlamisták közül. Az izraeli akció nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, és válságba sodorta a török—izraeli kapcsolatokat. A támadás által kiváltott nemzetközi vihar közepette a zsidó állam kitartott amellett, hogy embereinek csapdát állítottak, és önvédelemből adták le lövéseiket.