Újraállamosítják a vadászatot?

Többen szóban és írásban is megfogalmazták észrevételeiket, elsősorban azt kifogásolva, hogy a magánerdészetek képviselői nem kaptak helyet az országos vadászati bizottságban, mely a vadászati egyesületek bejegyzésével foglalkozik. A környezetvédelmi és erdészeti miniszter asztalán lévő miniszteri határozattervezet értelmében hátrányos helyzetbe kerülnének a területtulajdonosok és az ezeket tömörítő egyesületek, hiszen a tervezet szerint a Nemzeti Vadásztanács rendelkezik majd vadászterületeik fölött.

A miniszteri határozattervezetben szereplő egyetlen, „a magántulajdonosok" szó miatt kárba mehet kétéves megfeszített munka eredménye, a vadászati alapok helyben való kezelése. A tervezet szerint csak a magántulajdonosok — magánszemélyek és közbirtokosságok —, vagy ezek egyesülete adhatná át a vadásztatási jogot az erre szakosodott egyesületeknek, s ebben a formában automatikusan kizárnák az önkormányzatokat, hogy csatlakozhassanak a kezdeményezéshez. Egy másik nagy gond, hogy a tervezet szerint a tulajdonosoknak a kataszteri hivatal által kiadott hivatalos okmánnyal kell igazolniuk területeik hovatartozását.

Ifj. Rancz Sándor, a Katrosa Erdőtulajdonosok Egyesületének alelnöke és a Veresvíz Egyesület elnöke pénteken a kézdivásárhelyi városházán sajtótájékoztatót tartott. Elmondása szerint egyesületüket — amely mögött mintegy ötvenezer háromszéki magánszemély, önkormányzat és közbirtokosság áll — azzal a céllal hozták létre, hogy a novemberben esedékes, tízévenként megszervezett vadászatialap-elosztás kérdését helyi szinten oldhassák meg, hogy zárják ki annak lehetőségét, hogy idegenek jelenjenek meg, és kényük-kedvük szerint rendelkezzenek a háromszéki vadállomány sorsáról. A vadásztatás helyi szinten történő rendezésében nem a háromszékiek lennének az úttörők, mivel a 2006/407-es vadásztörvény értelmében például a Beszterce-Naszód megyei Ursul Brun Egyesület gazdálkodik a Formaia vadászterületen, vagy a Fehér megyei Muntele Mare Egyesület a Posaga vadászterületen. Felháborodásukat az váltotta ki, hogy három lényeges pontot akarnak miniszteri rendelettel megváltoztatni a 407-es vadászati törvényben. A miniszteri rendelet közzététele előtt minden jó úton haladt, következetes munkával sikerült minden egyes településen az érvényben levő törvény előírásainak úgy megfelelni, hogy az erdőtulajdonosok (önkormányzatok, közbirtokosságok és magánszemélyek) 51 százaléka társuljon a Katrosa Egyesülethez, de a határozattervezet ebben a formában mindent felboríthat. Ifj. Rancz Sándor szerint kemény lobbi lehet a háttérben annak érdekében, hogy kezdeményezésüket megvétózzák. Szerinte ebben oroszlánrészt vállalt Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-es képviselő, aki egyben a Nemzeti Vadásztanács tagja és egy személyben az Országos Vadásztársaság alelnöke. Elmondása szerint a Nemzeti Vadásztanács valójában családi vállalkozásnak is tekinthető, hiszen a vezetőtanácsban a képviselőn kívül annak fia, Kelemen Márton, Borbély László miniszteri tanácsadója, a Nemzeti Vadásztanács elnöke is benne van, ,,akinek biológus-ornitológus szakemberként nem sok köze van az erdészet és a vadásztatás kérdéséhez", ezért nem értenek egyet a kinevezésével, „mivel nagyon fontos lenne, hogy a tisztséget hozzáértő szakember, erdész- vagy vadgazdamérnök töltse be". Azt is fájlalják, hogy az előzetes ígéretek ellenére a Nemzeti Vadásztanácsból teljesen kihagyták a magánszférát, a magánerdészeteket, de az állami erdészet sem kapott helyet benne, ellenben az állami vadászegyesület két képviselővel, Neculai Selaru ügyvezető elnökkel és Kelemen Attila alelnökkel van jelen.

A Katrosa Egyesület alelnöke azt is elmondta: beadványt juttattak el Borbély László miniszterhez, konkrét érveket sorolva fel annak érdekében, hogy ne írja alá a rendeletet. Ha a szaktárca vezetője történetesen RMDSZ-es miniszter, akkor neki kutya kötelessége a magyar választópolgárok és nem a bukaresti vadászok érdekeit képviselni — összegezett Rancz.

A Katrosa Egyesület kezdeményezését mások is támogatják, mivel meglátásuk szerint burkolt újraállamosítást készítenek elő azzal a céllal, hogy a bukaresti érdekek érvényesüljenek a helyiekkel szemben. Ifj. Rancz Sándor szerint a háromszékiek beadványával Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök, Olosz Gergely képviselő és Albert Álmos szenátor is egyetért.