,,Kifehérítés” adóazonosítóval (Változó áfakörnyezet az uniós kereskedelemben)

Az európai uniós térségben zajló kereskedelmi tevékenység egyik legnagyobb „fekete lyukának" az áfaköteles tranzakciók számítanak. Mivel a közösségi adóbevételek 72 százaléka éppen az általános forgalmi adóból származik, az uniós ellenőrzések is egyre szigorodnak ebben a tekintetben. Háromszéki könyvelőcégek képviselői is megerősítették a hasonló ellenőrzések fokozódó gyakoriságát, és figyelmeztetik ügyfeleiket a közösségi áfaazonosító beszerzésére. A műveletet a helyi megyei pénzügyi hatóságnál kell kezdeményezni, a kibocsátandó adószám pedig bekerül az uniós nyilvántartásba (VIES — közösségi adószám-megerősítés), amely révén „szalonképessé" válik a kereskedelemben részt venni kívánó társaság. A bejelentkezési kötelezettség az áruforgalmi értékhatártól független. Ugyanakkor fontos szempont, hogy akár egyetlen hasonló tranzakció révén is megváltozhat egy cég áfabesorolása!

Az új azonosító rendszer bevezetését többnyire üdvözlik a „fegyelmezett" adófizetők. „Egyelőre nem tudunk túl sokat, készülünk az adóazonosító kiváltására, de ha nem fullad bürokráciába a kezdeményezés, nem ütközünk olyan dolgokba, hogy megállítják kamionjainkat, akkor ígéretes ez az intézkedés — fogalmazott Berszán Tibor, a nagy nyersanyag-importőrnek számító sepsiszentgyörgyi Bertis Kft. tulajdonosa. — A hazai gazdaságra nagyon ráfér a feketézők visszaszorítása, s minden azt célzó intézkedés üdvözlendő."

A VIES közösségi adószám-megerősítés olyan elektronikus alkalmazás, amely az EU-ban nyilvántartásba vett kereskedelmi társaságok áfa-nyilvántartásba vételére (közösségi adószámok érvényességére) vonatkozó információkat közvetít. Ezen túlmenően a közösségen belüli (adómentes) ügyletekre vonatkozó információkat is a tagállami igazgatási szervek a VIES-rendszeren keresztül továbbítják egymásnak.

Az áfa-nyilvántartásra vonatkozó adatok az országos igazgatási szervektől származnak, az adatokat az országos szervek töltik fel az adatbázisokba. Ez az összesítő nyilatkozatokban feltüntetett, uniós ügyletekre vonatkozó adatokra is érvényes. A közösségi adószám érvényességére vonatkozó adatok bármikor elérhetőek (internetes cím: europa.eu.int/vies), egyéb információk (név, cím, stb.) viszont csak egyes tagállamok — Belgium, Csehország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Svédország, Szlovénia — esetében hozzáférhetőek. Az adatok aktualizálása folyamatos, lekérdezéskor pedig minden esetben a rendszer üzenetet továbbít a közösségi adószámot kibocsátó tagállam felé, amely a megjelölt szám érvényességét kérdezi le. A rendszer csak cégazonosítót tartalmaz, magánszemélyekre vonatkozó európai szintű áfa-nyilvántartás nem létezik. A bizottsági honlap különböző tagállami adóalany-nyilvántartásokhoz kapcsolódik, és az ellenőrzések a megfelelő adatbázisból származó információkon alapulnak.

Azoknak az adóalanyoknak kell áfaazonosító számmal rendelkezniük, akik kereskedelmi kapcsolatot létesítenek másik tagállami adóalanyokkal, illetve akiket a jogszabály olyanként kezel. Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a közösségi termékbeszerzés és a közösségi termékértékesítés, az úgynevezett katalógusszolgáltatások, valamint a közösségen belüli teherszállítás és az ahhoz kapcsolódó mellékszolgáltatások, a szolgáltatások teljesítése másik tagállami adóalanynak, illetve igénybevétele másik tagállami adóalanytól.

Az áfaazonosítónak az unió különböző tagállamaiban illetékes adóalanyok közötti kereskedelemben, a belső piaci kereskedelemben van jelentősége. Hasonlóról akkor beszélünk, ha az árut másik tagállamban értékesítik, vagy másik tagállamból szerzik be. Ha belső piaci áruértékesítésre vagy a fent említett szolgáltatások teljesítésére vonatkozó szerződés megkötésekor a másik tagállamban illetékes vevő a nevén és a címén túl közli az illetősége szerinti tagállam adóhatósága által kiadott áfaazonosító számot, ezzel arról is tájékoztatja az eladót, hogy adómentesen, 0 százalék általános forgalmi adóval akarja az árut megvásárolni, a szolgáltatást igénybe venni. Az adót az áfaazonosító számot kibocsátó tagállamban, az ott érvényes szabályok szerint fogja megfizetni mint tagállami beszerzést terhelő adót (fordított adózás). Tekintettel a fennálló eshetőségre az eladónak magának is rá kell kérdeznie, hogy a másik tagállami vevője rendelkezik-e áfaazonosító számmal.

A belső piaci kereskedelemben a termékértékesítés csak akkor adómentes, ha az eladó vagy a vevő az értékesített árut másik tagállamba elszállítja, vagy elszállíttatja.

A vevő alanya a másik tagállamban az általános forgalmi adónak, és a megvásárolt árut a vállalkozás céljaira szerzi be, a vevő a beszerzett árura megfizeti a beszerzést terhelő áfát. Az eladó a feltételek teljesülését joggal feltételezi, ha a vevő megadja a másik tagállamban kiadott áfa-azonosító számot, amely lehetővé teszi számára a beszerzést terhelő adó megfizetését.

Az adó megfizetésének biztosítására fontos szabály, hogy a belső piaci értékesítésről kiállított számlában minden esetben meg kell adni az eladó nevét, címét és áfaazonosító számát, valamint a vevő nevét, címét és áfaazonosító számát. Célszerű ezért a számlakiállító áfaazonosító számát a számlára kinyomtatni. További fontos körülmény, hogy a tagállamok az általános forgalmi adóra vonatkozó bevallás mellett megkövetelik, hogy negyedévet követően összesítő nyilatkozatot nyújtsanak be a közösségen belüli értékesítésekről. Az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni kell a másik tagállamban kiadott áfaazonosító számot, amely alatt az árut kivitték, és az adó nélküli eladási árat. Az összefoglaló jelentés tartalmát a tagállamok adóhivatalai elektronikusan feldolgozzák, és az adóazonosító számok alapján leválogatott adatok elektronikusan rendelkezésre állnak a tagállamok adóhivatalai számára (VIES — VAT Information Exchange System).

A tagállamok a Központi Kapcsolattartó Irodák (CLO) közvetítésével más adatokat, például az egyes értékesítésekhez kapcsolódó részletadatokat is kérhetnek és kaphatnak. A tagállamok ennek alapján tudják ellenőrizni, hogy milyen áfaazonosító szám alatt és milyen adóösszeg befizetése volt esedékes az országos költségvetésbe, vagy maradt el a belső piaci kereskedelemben lebonyolított forgalomban. Másik tagállami megrendelőnek történő szolgáltatás teljesítéséről az összesítő nyilatkozatban nem kell adatot közölni, akkor sem, ha az adót a megrendelő fizeti. A számlában viszont annak feltüntetése mellett, hogy a szolgáltatás díja áfaadómentes, szerepelnie kell, hogy az adót a megrendelő fizeti.

Az azonosításban két tájékoztatási fokozatot szokás megkülönböztetni. Az első fokozat (egyszerű igazolási eljárás): csak az adóazonosító szám érvényességét ellenőrzik, azt nem, hogy melyik adóalanyhoz tartozik; a kérdezés rendszerint azonnali válaszadással jár. A második fokozat (minősített igazolási eljárás): a másik tagállamban kiadott áfaazonosító szám és a hozzá tartozó név és cím ellenőrzése. Minősített igazolást akkor indokolt kérni, ha a felek első alkalommal kerülnek üzleti kapcsolatba, vagy ha az áfaazonosító számmal kapcsolatban gyanú merül fel. A választ javasolt az elévülési időn belül megőrizni.