Tusványos, a világ közepe

A teret azért, mert a rendszerváltozással egyidős rendezvény Budapesttől Bukarestig, a Székelyföldtől a Partiumig nyúlik, résztvevők, előadók a magyar és a román fővárosból is érkeznek, mindkét olyan helyszínről, amely bennünket különösképpen érdekel, hiszen életünket befolyásoló döntések születnek mind a Victoria-palotában, mind az új magyar országgyűlésben. Az időt pedig azért, mert egyik Tusványostól a másikig látványos átalakulások történnek a politikai, társadalmi, gazdasági helyzetben, így bár sok esetben az arc visszatérő, a tisztség, a minőség változik, elég csak arra gondolni, hogy például Orbán Viktor tavaly még a magyarországi ellenzék vezéreként tartotta meg előadását, idén azonban miniszterelnökként látogathat Tusnádfürdőre.

De nem csak a magyarországi kormányváltás történt a tavalyi rendezvény óta: Romániában hatalomra került az RMDSZ, a megszorító intézkedések vállalásával választóinak akaratával is szembehelyezkedett, és míg egy évvel korábban, az európai parlamenti választások után a magyar összefogás pozitív tapasztalatairól, reményt keltő perspektíváiról lehetett beszélni, mára egyre világosabbá vált: az erdélyi magyar szervezetek együttműködése igencsak döcögős. Az Orbán Viktor vezette új magyar kormány sem tétlenkedett: a nemzetpolitikai rendszerváltozás jegyében fogadták el az állampolgársági törvény módosítását, a nemzeti összetartozás napjáról szóló jogszabályt — a Fidesz hatalomra kerülése azonban az erdélyi magyar politikai viszonyokat is átalakíthatja.

Van, lesz tehát, miről beszélni Tusnádfürdőn, mert a megannyi változás dacára a bálványosi folyamat állandó motívumai közé éppenséggel a párbeszéd, közös ügyeink megtárgyalása, az egymás dolgai iránti kíváncsiság tartozik. És ezzel, no meg a nyílt lapokkal válhat néhány napra a világ közepévé Tusványos.