Összekeveredtek a csatornák

Hogyan állunk a föld alatti vezetékekkel, és mit tesznek a láthatóan nem tökéletes rendszer feljavításáért? – erről kérdeztük a Közüzemek fejlesztési igazgatóját. Kató Béla szerint a helyzet nem rózsás, de nem is reménytelen.

Kató Béla, a közüzemek igazgatója: — Az esővíz-elvezető csatornák működnek, a város legnagyobb részében egy óra alatt elnyelték a szokásosnál bőségesebb csapadékot is, gond csak bizonyos csomópontoknál adódott a szűk átereszek miatt. A hálózatról tudni kell, hogy két fővezeték van — ezek átmérője két méter —, az egyik körülbelül a tejgyártól indul a Sport utca, Penny Áruház vonalán az ülepítőállomás felé, a másik a Stadion utcából lefelé. Erre a kettőre csatlakoznak a kisebb vezetékek. A legnagyobb baj az, hogy a városfejlesztés idején szűkre méretezték az illesztéseket, például a Mikes és az Olt utca végében hirtelen leszűkül a cső, természetes, hogy nem tudja rögtön elnyelni a nagyobb hozamot — itt is volt a legrosszabb a helyzet, és ezt nem lehet egy nagyobb karikával megoldani, mert az nem fér be a rendelkezésünkre álló helyre, fel kellene emelni a hidat, és teljesen új zsiliprendszert építeni. Nos, ilyen szűkület van az 1918. December 1. és a Sport utca sarkán meg a Penny Áruház közelében is. Ezeken megakad a víz.

A Kórház utcában alig negyedméteres vezeték jön le, persze, hogy egy nagyobb felhőszakadással lezúduló vízmennyiség felemeli az aknatetőt. Onnan folyt be a Lábas Házhoz is, ahol a szintén kisebb kapacitású víznyelő nem tudott egyszerre ennyit átengedni. Ezek azonban megoldható feladatok, a Mikes és az Olt utcai szűkületek igazán kényesek. A Debren-patak kiöntéséről most nem beszélek, az teljesen más kérdés. De nem csak a patakok medrét kell rendbe tenni — van például egy vízelvezető árok, amely a Mező utcában indul, és nem vezet sehova, nekimegy a ,,tejútnak" ahelyett, hogy az Oltba torkollna. Arról nem is beszélve, hogy a két hálózat már követhetetlenül összekeveredett, az esővíz sokszor a szennycsatornába folyik (ez nem rossz, mert legalább átmossa a vezetékeket), de nagyon sok ház szennyvizét az esőcsatornákba kötötték be, és az úgy, tisztítatlanul ömlik az Oltba, ami azért nem elfogadható, bár nem tudom, hogyan lehetne megakadályozni, hiszen nem látunk a föld alá. És nagyon sok mindent kell egyszerre megoldanunk: elvárják a közművesítést a Ferencváros utcában is, de még a központ sem teljesen csatornázott — most folynak a munkálatok a Kőrösi Csoma, Templom, Borvíz utcában, a Debren mentén, a Romulus Cioflec környékén és az Árkosi úton is. Kevés alkalmazottal dolgozunk, kis szivattyúkkal — a Debren menti pincékből 23 000 köbméter vizet kellett eltakarítani, a tömbházak alagsoraiban is sokszor megáll (léteznek ugyan visszacsapó szelepek a visszafolyás kivédésére, de kevesen vették meg) — és egyetlen nagy nyomású dugaszolóval, amely azonban nem minden vezetékbe fér be. Van, aki ezt megérti, mások elégedetlenkednek — de szerintem ez a sok eső jelzés is, hogy mire kell jobban odafigyelni. Az emberek is sokat tehetnek a megelőzésre, a házuk előtti sáncot, az udvarukon levő vezetéket nekik kell kitakarítaniuk, karbantartaniuk — volt olyan eset, hogy ott törött össze vagy dugult el a csatorna, magánterületen, ezért nem tudott lefolyni a víz, és hogy miket dobnak a lefolyóba, az hihetetlen...

Ami biztató: megnyertünk egy 86 millió eurós pályázatot a megye vízhálózatára, a környezetvédelmi minisztérium már jóváhagyta, Brüsszel most ellenőrzi, ha ősszel sikerül megszervezni a versenytárgyalást, jövőben már dolgozhatunk. Ebből az összegből 27 millió jut Sepsiszentgyörgynek, a tervek szerint a vízállomást, az ülepítőt, a vízvezetékeket és a csatornázást tudjuk korszerűsíteni, fejleszteni, ez nagy minőségi ugrás lesz, és bár minden szükséges munkálat nem fér bele, jelentős javulást hozhat az általunk végzett szolgáltatásokban.