Nyelvroncsolók előnyben!

2010. július 24., szombat 01:41
nagybaczoni
77 hozzászólás

Jogos a kritika, csak Magyarországon kívülre, mondjuk Erdélyre, szintén ki kellene terjeszteni. Más téren is.

2010. július 24., szombat 09:44
harmat
136 hozzászólás

akárki is legyen a nyelvész aki a tévében beszélt, tökéletesen igaza van. A nyelvet nem kell védeni. Teljesen természetes, hogy változik. Mi a baj a idegen szavakkal, hisz a cikkiró is használt elég idegen szavat a cikkében? Például televizió, katedra, ...
Valamikor a nagy nyelvújítók is a német modellre alakították ki az összetett magyar szavakat, az ugymond tükörfordításokat. Ez nem zavar senkit?
De természetesen mindig is marad egy csoport, aki minden porcikájával a változások ellen harcol, legyen az bármilyen téren is. A nyelv változását nem lehet megállíttani, és nem is kell ...

2010. július 24., szombat 10:24
sylaba
2 hozzászólás

Nagyon fontos kérdés és jó meglátások. Vannak akik úgy gondolják, hogy ha sok idegen szót használnak attól tudóssá lesznek. A semmitmondást olyan szépen lehet nagy szavak köntösébe burkolni. Nem is kellenek hozzá nagy szavak. Eléggé elfogadtuk azt, hogy "működik". Az emberi kapcsolatok, a házasság, a szerelem... működik. Mindenre használjuk. Ennek a működésnek megfelelően kezdtünk beszélni.
Ragozzuk csak újszerűen, székelyesen: mű ködünk, tű ködtök. Vagy ködösödtök?

2010. július 24., szombat 10:26
sylaba
2 hozzászólás

u.i. Nem minden műalkotás, amit mű alkotunk...

2010. július 24., szombat 12:34
dux
196 hozzászólás

Szinte teljességében osztom harmat véleményét, mert a nyelvet szerintem sem kell védeni.*** Legalábbis nem az idegen eredetû szavak ellen. A nyelv ugyanis - azonkívül, hogy már önmagában is élõ, és ezáltal folyamatosan változó - a saját önvédelmi képessége mellett még a legnagyobb mértékben öntisztító is. Az olyan idegen szavak, amelyek nem képesek a mi, immár bevált és igencsak jól mûködõ magyar helyesírási szabályaink szerint épülni be nyelvezetünkbe, és használatukkor annak megfelelõen is viselkedni, azok egy idõ után amúgy is önmaguktól vetélnek majd el. Azokat viszont, amelyek minden további nélkül hagyják magukat ragozni, képzõkkel, határozókkal ellátni, azokat egy nyelvét ezáltal is a legmesszemenõbb mértékben mûvelni akarótól hatalmas dõreség volna elvitatni. Hiszen ezáltal csak a szókincse silányulna, és csak az õ saját és elvitathatatlan szókészlete nyírbálódna tetemesen. És ennek legnagyobb kárát is végsõ soron csak maga a nyelv látná, amikor is az ilyen teljes beépülésre hajlamos és hajlandó jövevényszavak hiányában - és amelyek a maguk újszerûsége révén még sokkal ízesebbé, még sokkal hajlíthatóbbá, még fordulatosabbá és gördülékenyebbé tehetik és teszik is a nyelvünket - mi mégis minduntalan csak a régi, merev, sok esetben csak nehézkes és monoton szókapcsolatokkal kellene beérnünk.
"Nyelvében él a nemzet" - sejtette meg velünk valaki. Sakkor? Ugyan miért lehet baj az, ha a nyelvünket mi tudatosan is bõvítjük, és ezáltal aztán még nagyobb életteret is adhatunk neki?

*** Mindamellett azonban a legmesszemenõbben védeni KELL a nyelvet az ékezetek nélkül való írástól, a mondanivalót érthetetlenné tevõ központozás helytelen alkalmazása, az egyeztetések ordító hiánya, és úgy általában a mindenféle slendrián módoni 'mûvelése' ellen. Sajnos, a magyar emberek 80+ százaléka nem tud magyarul helyesen írni, és hajlandóságot sem mutat annak megtanulására. Legtöbbször nem, vagy csak alig boldogul az akár magyar, akár idegen eredetû szavakból alkotott mondatokkal, ne adj Isten összetett mondatokkal, képtelen magát írásban kifejezni, egyszerû szövegkörnyezeteket értelmezni, és kikerekedett szemekkel áll még a legmagyarabbnak szánt körmondat elõtt is, mivel neki még az is csak a lehetõ legidegenebbül vagyon leírva.

2010. július 24., szombat 12:38
dux
196 hozzászólás

Bocsánat: a 'sejtette' helyett sejttette olvasandó!