A megfélemlítés bajnokai csángóföldön (Jegyzet)

Kirohanását múlt hét végén jól megalapozta azzal, hogy az iskolaigazgató kíséretében személyesen kereste fel azokat a szülőket, akik korábban írásban kérték az anyanyelvi órákat, és mindenféle fondorlattal megfélemlítette őket, mígnem a negyvenkét kérvényből harminckilencet visszavontak. Könnyű dolga volt a két elöljárónak, mert elég annyit mondani a kis földecskéjéből élő embernek, hogy nem adnak neki különböző engedélyeket, igazolásokat, kiprédikáltatják a templomban, az iskolaigazgató nem átallott azzal fenyegetőzni, hogy sem az állami gyermeksegélyt, sem a magyar államtól származó oktatási-nevelési támogatást nem kaphatják meg, ha fenntartják álláspontjukat, a polgármester enyhén szólva hazudott is, mert azt mondta a szülőknek, hogy a nemrég Gajdáron járt oktatási államtitkár szerint törvénytelen magyarórákat tartani az iskolában. Szóval, jól megágyazták a magyar órák betiltását, a tanévnyitón még a takarítónő is kijelentette, hogy aztán nehogy azt gondolják, ő késő délutánig ott marad az iskolában, hogy a magyarok után bezárja az ajtókat. Arról nyilván nem tud az illető seprű- és szóforgató, hogy a csángófalvak többségében reggel 7 és 8 óra között tartják a magyarórákat, különben nehéz órarendet egyeztetni a különböző osztályokba járó diákok számára.

Az ilyen jól kitervelt puccs után mi másról lenne szó, hisz egy héttel ezelőtt, amikor Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium államtitkára Gajdáron járt, fent nevezett iskolaigazgató korábbi elutasító magatartása megváltoztatására kényszerült, velünk is elhitette, hogy lesznek magyarórák az iskolában, optimistán hírül is adtuk, jelenleg a csángószövetség tehetetlen, mert igaz ugyan, hogy megfélemlítés nyomása alatt, de a szülők saját kezűleg írták alá a petíciót, hogy nem kérnek magyarórákat gyermekeik számára. Ha valaki önként lemond a nyugdíjáról, nem lehet rákényszeríteni, hogy felvegye — érvelt megkeresésünkre a hasonlattal Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatás felelőse.

Hétfőn délután nyolcvan gyermek jelent meg az iskolán kívüli magyar tanítás helyszínén, így a programvezető bízik abban, hogy a kudarcba fulladt iskolai oktatás miatt mélyen elkeseredett magyar tanárházaspár ebben a feladatban is megtalálja helyét és szerepét.